A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a Felvidék legmagasabb templomtornya lett. Az építmény sarkain a négy evangélistát ábrázoló, 3,25 m magas szobor áll. A torony négy oldalán hét óraszámlap található, amelyeket egy gép hajt − 4 darab a felső részén, 3 darab egy kicsit lejjebb. Az óraszámlapok az eredeti gótikus toronyból maradtak fenn, melyet 1649-ben átépítettek. A tornyon lévő rengeteg óra miatt a szepességiek megkapták a „vakok” jelzőt.
A templom hajójának négy részből álló keresztboltozata van, az oszlopfők faragott leveles, illetve állatalakos díszítésűek. A pillérek polikróm bevonatot kaptak. A boltív cikkelyeit az evangélisták szimbolikus alakjai töltik ki, körülöttük a Nap, a Hold és a csillagok. A szentély csillagboltozata az 1771-es átalakításkor készült, többé-kevésbé barokk stílusban.
Az északról hozzáépített Szent Borbála-kápolna 1395-ben készült, bordás boltozata gótikus jellegű. A templom egyik legértékesebb emléke a déli oldalon található gótikus bélletes kapuzat, amelynek timpanonjában Szűz Mária megkoronázását ábrázoló dombormű látható. Ezenkívül a Szent Anna-oltár Mettercia faragott szoborcsoportja érdemel még figyelmet, valamint a bronz keresztelőmedence.