Füleki hitközség 1820-ban alakult. Már előzőleg letelepedett itt néhány család – a Lázár, Kohn, később a Büchler és Lemberger családok – melyek valamennyien kereskedelemmel foglalkoztak. A hitközségnek kezdetben csak 10-12 tagja volt, akiknek természetesen nem volt módjában templomot építtetni, s ezért az istentiszteleteket magánházakban tartották. A hitközség eleinte a losonci rabbisághoz tartozott s csak az 1867-iki kongresszus után alakult át önálló orhodox hitközséggé. Első rabbijául Büchler Pinkászt választotta, aki hosszú áldásos működés után Mórra került s később a hitélet fejlesztése terén szerzett érdemeinek elismerésül királyi kitüntetésben részesült. A szépen fejlődő hitközség 1873-ban Büchler Áron Adolf (a híres dunaszerdahelyi rabbi fia) akkori hitközségi elnök kezdeményezésére elhatározta, hogy templomot épít. Még ez évben letették az alapkövét s a következő évben már felépült a templom. A 8×16 m alapterületű, sátortetős kétszintes épület egyike volt a vidék legszebb templomainak.
1874-ben Büchler Pinkászt Mórra hívták meg főrabbinak, attól kezdve a rabbi állast a híres Tannenbaum és Jungreiss családok tagjai töltik be. A hitközséget mindig rátermett, agilis elnökök vezették, akik közül főleg Büchler Adolf, Büchler Lajos, Lázár Ignác, Schwarc Dávid, Lengyel Márton, Büchler Miksa és Krämer Jeremiás szereztek különös érdemeket. Chevra Kadisája (Szent egylet) 1843-ban alakult. A főrabbi vezetése alatt működik a hitközség Talmud Tórája és jesivája (iskola). Fülek gazdasági életének számottevő tényezője a 800-1000 munkást foglalkoztató zománcedénygyár, melyet 1908 táján Ehrlich G. Gusztáv létesített. Fülekről származik Büchler Pinkász fia Büchler Sándor a híres keszthelyi rabbi és egyetemi tanár, továbbá Groszmann Ferenc a Bródy-kórház kiváló főorvosa.
Az I. világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 4 esett el.
A hitközség legnagyobb tragédiáját az 1944. március 19-i német megszállás hozta magával. Füleken ekkor kb. 160 zsidó, többségében idősek, nők és gyerekek éltek. 1944 májusában a radikális zsidóellenes intézkedések részeként összegyűjtötték a Fülek és a környékbeli falvak zsidó lakosait, akiket július elején Losoncon kialakított gettóba vitték, ahol június 4-ig maradtak. Ezután Balassagyarmaton keresztül 1944. június 11. és 14. között az Oswiencimi haláltáborba szállították őket. Többségük a gázkamrában végezte be az életét.
A zsinagóga a 2. világháború befejezés után gazdátlan lett, államosították és gabonaraktárnak használták. A városrész rendezésekor bontották le, a mellette lévő épületekkel, a zsidó iskolával együtt a múlt század 60-as éveinek végén.
A füleki zsidó hitközségnek, az egykori zsinagógának és a holokauszt áldozatainak emlékére a füleki származású, ma Sydneyben élő Lőwy család anyagi támogatásával 2013-ban állítottak emlékoszlopot. Az oszlop a hajdanvolt zsinagóga helyén áll.