Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között Koháry István országbíró támogatásával, barokk stílusban újraépítették. A templom nyugati szemöldökgyámos kapuzata fölött olvasható: „Isten dicsőségére építtette gróf Koháry István 1725”. Tornyát szokatlan módon az északkeleti oldalon építették hozzá.
A templom egyhajós, keleti szentélye sokszögzáródású, dongaboltozattal fedett, stukkókkal és festményekkel díszített, az egyik Szent István királyt ábrázolja. A hajó boltozati rendszere oszlopsoron nyugszik egyesített pilaszterekkel.
A barokk főoltár a 18. század elejéről való, sokalakos oltárképe Szűz Mária mennybevételét ábrázolja. A két oldaloltár a század végén készült, a mellékoltár azonban a 17. század második felében. A templomban látható Szent Bonaventura, középkori eredetű festménye, melynek latin nyelvű felirata szerint ő volt a Ferenc-rend általános főnöke, generális minisztere 1257-ben.
A kolostor épülete a templomhoz kapcsolódik. Kétszintes, keresztfolyosókkal ellátott épület, melyhez négyszögletű udvar tartozik. Mind a templomot, mind a kolostort műemlékké nyilvánították.