A város főterének domináns épülete a plébániatemplom, amely 1584-85-ben épült. Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. A Bocskay-féle felkelés alatt nagy károkat szenvedett, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) érdeme, hogy 1633-ban renoválták. A török hódoltság idején is átépítették és mecsetként szolgált. 1693-ban Széchényi György érsek (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) javíttatta meg a templomot. Címerét ma is láthatjuk a templom hajójába vezető ajtó felett, ezzel a felirattal: „Széchényi György esztergomi érsek 1639”. 1787-ben Batthyány József érsek (Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.) renováltatta a templomot. A portálé felett ma is olvasható a felirat: „Et tandem tristes caroll nost fata per ignes tota cints tali sto reparata stav 1811”. 1810-ben az épületet berendezésével együtt tűzvész pusztította el. Csak a sekrestye egy része maradt meg, és a szentély örökmécsese. A késő barokk korszak klasszicizáló stílusjegyeit viselte magán a templom egészen 1867-ig. Ebben az évben a tornyot építették át, mert a vihar 1867. augusztus 8-án ledöntötte. Lippert József építész (Arad (Arad vármegye), 1826. január 21. – Gutenstein, (Alsó-Ausztria), 1902. augusztus 15.) tervei szerint építették újra, a munkálatokban Simor János érsek (Székesfehérvár, 1813. augusztus 23. – Esztergom, 1891. január 23.) is részt vett. A templom legutolsó, alapvető átépítésére 1877-ben került sor, amikor neoklasszicista jelleget öltött. Erre utal a bejárat feletti tábla is. Ebből az időből származik az ablakok köríves formája. A templom 97 méter magas tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló 851 kilós harang a morvaországi Olomouc város öntödéjében készült a hívek adományaiból 1984-ben. Az utóbbi években a homlokzatokat, a tetőt és a torony borítását javították. A szentély belsejének padlózatát 1996-ban újították fel.