Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. december 9.

Széchényi György szobra

Széchényi György szobra

Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, kezében a város kiváltságlevelével.
Széchényi György (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író.

Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja Szabó avagy Széchényi Márton (1560–1629 előtt) a szécsényi várban teljesített katonai szolgálatot, édesanyja inárcsi Bán Sára (?–1653 után). Anyai nagyszülei inárcsi Bán Bálint és nemes Szalai Gáspár lánya voltak. Széchényi György alsóbb iskoláit Gyöngyösön és Nagyszombatban, a bölcsészetet is itt, a teológiát 1625-től a frissen alapított bécsi Pázmáneumban (Collegium Pazmanianum) végezte. 1631. március 15-én szentelték pappá. Három hónapig káplán volt Vág-Sellyén, majd 1632. február 7-étől esztergomi kanonok. 1643. november 20-án csanádi, 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, majd 1668. április 18-án kalocsai érsek és egyúttal a győri püspökség adminisztrátora.

A város lakói számára Széchenyi jelentős személyiség, hiszen 1691-ben megvette Érsekújvárt I. Lipót császártól, ekkor ért véget a vár korszaka és kezdődött meg a város új élete.
1691. október 29-én kiváltságlevéllel városi rangra emelte Érsekújvárt. A város fejlődésében minden téren új korszak kezdődött, legyen az az oktatás, a kereskedelem vagy az kézművesipar.
Széchenyi reformáció-ellenessége a Wesselényi-összeesküvés leverése után egyre erősebb méreteket öltött, amikor Szelepcsényi György érsek és királyi helytartó a többi püspökkel együtt kihasználták a politikai helyzetet a protestantizmus eltiprására. Néhány városban (Nagyszombat, Puhó (Púchov), Besztercebánya, Selmecbánya…) megkezdődött az evangélikus templomok felszámolása, és a katonáság kiűzte a városokból a papokat, tanítókat. Pozsonyban Szelepcsényi megpróbált lázadást színlelni csak azért, hogy az evangélikusokat a „rebelio” (lázadás) és nem a „religio” (vallás) nevében üldözhesse.
Nagyszombatban 39 pozsonyi polgárt ítéltek el. A törvényszék a királyhoz való hűtlenségért fej- és vagyonvesztésre ítélte őket. A király a lefejeztetést elnapolta, ám a templomokat és az iskolát erőszakkal elvette.
Széchenyi Komáromban a katonaság segítségével a reformátusoktól vette el a templomukat, mely 1672-ben további elfoglalt épületekkel együtt leégett.
Széchenyi György esztergomi érsek szerényen élt és hatalmas összegekkel támogatta a templomok, iskolák, kórházak, de Buda újraépítését is.
Széchenyi neve az ellenreformáció fontos alakjaként Lőcse történelmébe is bevésődött, mely akkoriban diákvárosként volt ismert. Az első ismert latin oktatási nyelvű iskolát Lőcsén a reformáció után alapították. Az ellenreformáció ideje alatt a kolostort (akkor már több mint száz éve üresen állt) és a templomot a jezsuiták kapták meg, majd új iskolát építettek. Széchenyi 1694-ben Lőcsén konviktust (kollégiumot) alapított.
Ami Érsekújvárt illeti, a Bocskai- és Bethlen-féle felkelés ideje alatt a katolikusoknak szinte nem engedték, hogy belépjenek a városba. Egészen a török megszállásig Érsekújvárott a reformációnak volt vallási és kulturális befolyása. Ez a tény is közrejátszhatott abba, hogy 1685-ben, a török kiűzése után Széchenyi György esztergomi érsek megvette a várat a császártól, majd kiváltságlevelet adományozott neki.
A kiváltságlevél első bekezdése a következőképpen szól: „Tökéletesen elvégeztük, hogy senki a mi Ujvár városunk polgárai s lakosai számába ne bocsáttassék, hacsak római katholikus nem lészen, vagy erős fogadást nem tészen, hogy ő a R.C. hitre fordul, hogy az isteni tisztelet annál jobban öregbedjen s a mi polgáraink az erkölcsök s buzgóságban tündököljenek.”
Az 1691. október 29-én kelt kiváltságlevélnek (október 12-én hagyta jóvá I. Lipót) 8 pontja van, melyekből a legfontosabb a 6. pont, mely szerint „Lek, Gúg, Györök, s Nyárhíd birtokokkal szabad élést engedünk”.
Igazságügyi és büntetőügyi kérdésekben továbbra is az érsekség döntött, ám kisebb viszályokban a város bírája és a magisztrátus dönthetett. Érsekújvárnak voltak tehát bizonyos kiváltságai, de az esztergomi érsekséghez tartozott.
Végrendeletében az érsek 180 000 forintot hagyott Buda és Esztergom várainak kijavítására.
Széchenyi György 1695. február 18-án hunyt el Pozsonyban. Földi maradványait 1695. március 18-án a pozsonyi Szent Márton-dómban helyezték örök nyugalomra.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésÉrsekújvár, Újvár [Nové Zámky]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS47.985822, 18.162863
Pontos helyszín, címKossuth tér - Hlavné námestie
Készítés időpontja2005
Készíttető neveismeretlen
LétrehozóSzilágyi Tibor, szobrász
Készítés céljának ismert okaemlékezetmegőrzés
FeliratGeorgius Szécsény / 1691
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://felvidek.ma/2014/09/ersekujvari-setak-ii/ * https://www.kozterkep.hu/~/138/Georgius_Szecseny_szobor_Ersekujvar_2005.html * https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy_(%C3%A9rsek)
Rövid URL
ID16965
Módosítás dátuma2017. május 20.
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra
Széchényi György szobra

Hibát talált?

Üzenőfal