1800. dec. 17-én szül. Andódon Czuczor Gergely költő, nyelvész, szótáríró, a magyar romantika kiemelkedő alakja (megh. Pest, 1866. szept. 9.). Gyermekkora egy részét Érsekújvárban töltötte, itt kezdte iskoláit is, majd Nyitrán, Esztergomban, Pozsonyban, Győrben tanult, 1817-ben Jedlik Ányossal együtt lépett be a bencés rendbe. 1829–1835 között Komáromban volt tanár, a város szellemi életének egyik meghatározója, évről évre a Komáromi Kalendárium szerkesztője, már ekkor s innen kezdeményezi, Erdélyi Jánost megelőzve a népköltészet gyűjtését, 1835-ben Pestre költözött a Magyar Tudós Társaság segédjegyzőjének, ill. levéltárosának, ahol mind költészete, mind tudományos munkássága teljes kibontakoztatásához termékeny talajra talált, számos verse népdallá vált, a Fogarasi Jánossal közösen szerkesztett akadémiai nagyszótára, ill. nyelvészeti munkái máig alapműveknek számítanak.

Czuczor Gergely szobrát már a millenniumi ünnepségsorozat keretében szerették volna felavatni Érsekújváron, de a mű nem készült el időben, ezért csak a Rákóczi-szabadságharc 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség során avatták fel a Kossut-szoborral és három, Rákóczi, Bercsényi és Bottyán emlékére állított emléktáblával együtt 1906. június 17-én.
Székely Ernő (1852-1928 (eredeti nevén Weiss) budapesti szobrász művét a Sétatéren avatták fel. Az ünnepségen maga az alkotó is jelen volt.
A bronzból készült mellszobor 65 centiméteres volt, és egy 3 méter magas gránit talapzaton állt.
A szobrot eredeti helyéről eltávolították a Simor János katolikus leányiskola építése miatt. Az iskola udvarára került, ahol 1945-ig állt. Ekkor nyoma veszett. Egyesek tudni vélik, hogy az iskola udvarán betemetett kútban van elrejtve, de ennek igaz voltáról még senki nem győződött meg, pedig érdekes fordulatot adna a szobor sorsának!