A bronz domborművet és az emléktáblát a Stardust szálloda bejáratánál leplezték le 2016. november 25-én, amelyen Esterházy János hitvallása olvasható – „Nyíltan és bátran vallom a tételt, hogy nekünk, magyaroknak és szlovákoknak azt kell keresnünk, ami bennünket közelebb hoz, és nem azt, ami bennünket eltávolít”. Az emlékhely a Nobilitas Carpathiae civil szervezet és az Esterházy János Társulás közadakozásból, valamint a Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósult meg. Az emlékmű Szilágyi Tibor érsekújvári szobrászművész alkotása. ”.
A rendezvény ünnepélyes emlékmisével kezdődött az érsekújvári Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébániatemplomban, amelyet Ďurčo Zoltán, a Nyitrai Egyházmegye magyar püspöki helynöke mutatott be, aki a szentmise során a második világháború végén gulágokba elhurcolt áldozatokra is emlékezett. „Fontos kiemelni azt, hogy emögött a tengernyi szenvedés mögött ott van a helytállás, ott van a szeretet a haza, a nemzet iránt. Tulajdonképpen ők voltak azok a hősök és mártírok, akik nem megfutamodva az élet megpróbáltatásai elől tudták teljesíteni küldetésüket, és ezt köszönjük meg gróf Esterházy Jánosnak is” – mondta a püspöki helynök, aki szerint Esterházy János nem az értékek határmentén politizált és élte meg az életét, hanem a Teremtőjében vetett hit és a népe iránti szeretet vezérelte őt.
A szentmise után ünnepi köszöntőt a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, dr. Szilágyi Péter mondott, aki beszédében kiemelte, a borzalmakkal és megpróbáltatásokkal teli 20. századunk évtizedeken át titkolt és elfelejtett tragédiájára emlékezünk ezekben a napokban a Kárpát-medencében. „Gróf Esterházy János, akinek ma az emlékművét avatjuk, ebben az embertelen időszakban sem hagyta magára a rábízott magyar közösséget” – fogalmazott a helyettes államtitkár, aki szerint Esterházy János ezek között a rettenetes körülmények közt is mindig a helyén maradt. „Hűsége és kitartása ma is erőt adó példa sokunk számára” – mondta. „A gulág fájdalmát még erősebb, kiterjedtebb megrázkódtatások követték a hontalanság éveiben: lakosságcsere, csehországi deportálások, reszlovakizáció. Marhavagon, kitelepítés, kényszermunka. Ezek a diktatórikus elnyomás eszközei, amelyek ellen Esterházy János mindvégig küzdött. De Felvidék magyar hőse nem tört meg sem a szovjet táborokban, sem a csehországi börtönökben. Ép lélekkel, minden megaláztatás és sanyargatás közepette kiállt közössége, a magyarság és a keresztény erkölcsiség mellett” – fogalmazott a helyettes államtitkár.
Práznovszky Miklós, az emlékművet kezdeményező Nobilitas Carpathiae civil szervezet elnöke szerint az esemény időpontját nem véletlenül helyezték november 25-ére. „A magyar országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba elhurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja. Gróf Esterházy Jánosnak is megadatott, hogy noha csak egy rövid időre, de az internáltak könyörtelen sorsán megosztozzon” – fogalmazott Práznovszky beszédében hangsúlyozva, Esterházy magyar politikus létére nem csak a magyar nemzetiségű lakosság jogaiért szállt síkra. Képviselőként a csehszlovák nemzetgyűlésben számos esetben felemelte hangját a szlovák autonómia mellett a Csehszlovák Köztársaságon belül.
„A több mint kétéves fáradozásunk, amelyhez az Esterházy János polgári társulás is csatlakozott, mára beteljesült. Az emléktábla elkészítésére szükséges pénzösszeg összeállt. Engedjék meg, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy köszönetet mondjak valamennyi adományozónak abban a meggyőződésben, hogy gróf Esterházy János emléktáblája – emlékeztetve az 1936. június 21-ei érsekújvári pártegyesítő kongresszus üzenetére – nemcsak a magyarság, hanem a szlovákok és magyarok közötti egység jelképévé válik” – fogalmazott Práznovszky.
Peczár Károly, a társszervező Esterházy János polgári társulás elnöke szerint az emléktábla Esterházy hitvallását is kifejező szövegét a mártírhalált halt gróf lányával, Esterházy-Malfatti Alice grófnővel való egyeztetés után választották. Mint mondta, az sem véletlen, hogy éppen Érsekújvárott került leleplezésre az újabb Esterházy-szobor. Esterházy pályafutásának ugyanis számos eseménye kötődik a városhoz, többek közt az akkori Csehszlovákia két magyar pártjának egyesítését is az 1936-ban Érsekújváron megtartott kongresszuson mondták ki, ahol Esetrházyt az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnökévé választották. Peczár szerint az emlékművel a gulág emlékév alkalmából a politikai meghurcoltak emléke előtt is tisztelegni kívánnak. „Társulásunk célkitűzésének tartja, hogy Esterházy Jánosnak a Felvidéken mind több helyen állítsanak emléktáblát, emlékművet vagy kopjafát, 2011-ben már állítottunk egy emléktáblát a mártír gróf születése helyén, Nyitraújlakon, a helyi plébániatemplomban” – fogalmazott Peczár, aki szerint azért fontosak ezek az emlékművek, mert példaképként tekintenek Esterházy Jánosra, akinek nyilatkozatai az elmúlt 60-80 évben semmit sem veszítettek az aktualitásukból.
A megemlékezést Szeredy Krisztina énekművész, operettprimadonna, a Hajnalcsillag együttes és Berényi Dávid színművész előadása tette még feledhetetlenebbé.
Az emlékműavató rendezvényt megtisztelte jelenlétével Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország szlovákiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Csáky Pál európai parlamenti képviselő, Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Szabó József követségi tanácsos is.