Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja, Pósa Borbála síremléke a szülőfaluban (Balogvölgy)

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben.
Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők a testvérei: Therézia (1830-1905), Mária (1833-1835), János (1835-1835), Miklós (1836-1912), János (1839-1917), Mihály (1843-1864), Lajos (1842-1917), Mária (1848-1849) iker István (1848-1848), Mária (1851-1940). A felnőttkort megélt öt testvér családjait az említett könyv képes összeállításában s az e könyvhöz fűzött mellékletben vázolták régi fényképek, sírokról készült képek, családfa segítségével.

Pósa Lajos költő apja, Pósa Antal testvére Pósa Therézia és leszármazottai:

Pósa Therézia 1845-ben kötött házasságot Bodon Mihállyal (szülei Bodon Sámeul és Pósa Mária), egy gyermekük Bodon Terézia Pósa Sámuelhez ment férjhez, 1863-ban kötött házasságukból született Borbála és Mária lányuk.

Pósa Borbála férje Pósa Antal, két gyermekük született Béla és Imre.

Pósa Béla Pósa Borbála és Pósa Antal első fia. Káplán volt, ő is odasietett segítségnek, a bútorokat, könyveket cipelte ki a Kőltőék házából az 1908-as tűzvészkor. A rimaszombati gimnáziumban kitűnő tornász és kardvívó volt, majd Sárospatakon tanult. Borsodgeszre nősült, felesége Lábodi Matild volt.

Emlékét a nemesradnóti temetőben is őrzik szülei sírkövén, de nem itt van eltemetve. A sírra az emléktáblát Pósa Zoltán állíttatta.