1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik. Az 1919-ben rongálás miatt megüresedett, de még mindig álló Kossuth-szobor talapzatát Csicsátka Ottó érsekújvári szobrászművész alakította át országzászlóvá, oly módon, hogy a talapzatra négy érsekújvári gazda portréjával díszített kőtömböt faragott. Ez tartotta a zászlórudat, melynek tetején a budapesti Ereklyés országzászló mintájára, egy esküre emelt kéz volt látható. Az emlékműről készült képeken jól látható a „KOSSUTH” felirat. A talapzat többi oldalára címereket helyezett az alkotó. Az avatásra 1940. szeptember 22-én vasárnap került sor. Később, valószínűleg háborús sérülés miatt, átszállították a temetőbe, ahol nyoma veszett.