Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 29.

Konkoly Thege Miklós síremléke és a Konkoly Thege család sírkápolnája

Konkoly Thege Miklós síremléke és a Konkoly Thege család sírkápolnája

A Konkoly Thege család sírkápolnája – 10 (kápolna, Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna). A település szélén, a mai főút mentén egy magaslaton található, alatta és mellette a szabadban a Konkoly Thege család sírboltjával. A sírkápolna főbejárata fölött egy farámába helyezett márványtáblán a következő felirat:
KONKOLY CSALÁD
NYUGHELYE
MDCCCLI
A sírkápolna mellett található Konkoly-Thege Miklós magyar csillagász, meteorológus, az MTA tagja, országgyűlési képviselő fehérmárvány síremléke is. Budapesten született 1842-ben. Gazdag felvidéki földbirtokos család egyetlen fiú gyermekeként született. Apja Konkoli-Thege Elek, Komárom vármegye szolgabírája, anyja Földváry Klára volt. 1869-ben ógyallai birtokán csillagvizsgálót építtetett, amelyet az évek során nemzetközi hírű obszervatóriummá bővített. A magyar csillagászatért tett erőfeszítéseiért róla nevezték el az MTA Csillagászati Kutatóintézetét.
Chalupeczky Józsefet idézve: „Konkoly, közben anyósa halálakor felépített egy kápolnát” – feltételezem, hogy Konkoly Thege Miklós édesapjára, Konkoly Thege Elekre gondolt. Egy 1912-ben keltezett levél a „Benkovics Zsuzsanna-féle Szűz Mária Kápolná”-t említi. Rendelkezésünkre áll továbbá Benkovics Zsuzsanna egy, 1859. április 11-i keltezésű magyar és latin nyelvű nyilatkozatának, 1937-es, Szikora Jenő által hitelesített másolata:
„Nyilatkozat.
Alulirt ezennel ünnepélyesen nyilvánítom és tudatom mindenekkel, kiket illet vagy jövöben illethet, azon határozat akaratomat, hogy mihelyt az ógyallai határban saját birtokom területén általam emelt kápolna a rom. kath egyház szertartásai szerint beszenteltetik, azontúl az alatta lévő sírboltba családomnak egyedül a rom. kath vallást követő tagjai temetkezhessenek. Minek nagyobb érvényére három egyenlő példányban kiadtam jelen, saját kezem aláírásával és pecsétemmel ellátott nyilatkozatomat.
Kelt Ó Gyallán Április hó
Özvegy Konkoly Thege Lászlóné sz. Benkovich Zsuzsána s.k. (…)”
A kápolna oltárának felszentelését Scitovszky János esztergomi hercegprímás végezte 1859-ben, amelybe ekkor Szent Tamás ereklyéit helyezhették el. A tabernákulumban volt az eredeti okirat egy selyembe beragasztva, de fénymásolt formája került vissza, Chalupeczky József megjegyzésével (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). 1934 körül Konkoly Thege Miklós unokaöcsse a következőket jegyezte fel: „A Konkoly kripta melletti kis erdő teljesen ki van irtva, igy a kápolna körül is ellopták a fákat. Kietlen a környék. A kápolna gondozatlan. Konkoly Lászlóné alapitványt is tett a gondozására, de a hercegprimás a kegyur, ő pedig mit tehet itt, mikor ő Magyarországon székel” (Konkoly Thege é.n., 18–19). Ez a Konkoly Lászlóné minden bizonnyal „a jótékonyságáról hires néhai Király József pécsi püspök unakahuga volt”. Tehát a csillagász, Konkoly Thege Miklós apja nagybátyjának felesége révén juthatott Király József-relikviához (Magyar Nemzet 1902. január 17., 5). Van aki így vélekedik: „A református tudós a kriptában, katolikus felesége a kápolna épületében nyugszik” (Bombek é.n., 21). Chalupeczky József szerint, a sírkápolnában egy fatáblán az elhunytak nevei (kettő?) voltak felírva, de ezzel 1998-ban sem találkoztam.
1945-ben a szovjet hadsereg katonái betörték a Konkoly család sírkápolnájának ajtaját, fölnyitották a kriptát, és összekotorták a csontmaradványokat: „Föltúrták és kerestek ugye aranyat” (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). A kommunista rendszer ideje alatt, a gazdátlan sírkápolnában található kegytárgyak őrizetlenül bárki kénye-kedvének ki voltak téve. Néhány helyi lakos a képeket, oltárszekrényt, szobrokat stb. egy közeli magánház padlásán, Szvitacs Katalinnál, aki gondozta is az objektumot, raktározta el. Bizonyos Rózsás fiú „jön egyszer a papához és azt mongya neki, hogy »Pubi bácsi, érdekli magát a kápolna?«” Elmondta, hogy a magánháznál lakó hölgy lányának munkanélküli férje értékesíti az elraktározott „értékes dolgokat”. „Hát persze, hogy érdeköl” – mondta. „Mingyárt ment, aztán lefényképezte a kápolnát”, felkereste az akkori polgármestert. Elmondta neki, hogy a sírkápolnánál magyarországiak és németek is jártak (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). Emlékszem, hogy Chalupeczky József említett egy osztrák televíziós adót, ahol le is adták a vele készült beszélgetést a romos objektumnál. Valószínű, ennek a hatására is indulhattak el a felújítási munkálatok. A rázuhant tetőszerkezet következtében tönkrement padokból a magánháznál állítólag nyúlólat készítettek. Szőcs Béla esperes-plébános a sírkápolna betört ablakait kicseréltette (vajon mikor?). Ez a felújítás 4000 koronába került, de ezt sem a csillagvizsgáló intézménye, sem a katolikus egyház nem fizette ki a papnak. Emiatt folyton panaszkodott, míg végül az összedőlt (megrongálódott?) dohányszárítója után a biztosítási társaságtól kapott kártérítés formájában, Chalupeczky Józsefnek köszönhetően térült vissza a kápolnára történt ráfordítása is (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). 1989 után az ógyallai képviselő-testület bizonyos pénzösszeggel hozzájárult a felújításhoz. A Szlovák Központi Csillagvizsgáló munkatársa, Ladislav Druga szerint az ő részükről ez 60 ezer korona minisztériumi támogatást jelentett, amiből feltehetően a padokat finanszírozták. A különböző tárgyakat ógyallai iparosok, művésznők és képfestők díjmentesen restaurálták 1992-ben (Chalupeczky é.n.a, 1). Az 1980-as évek végi felújítási munkálatokról a Csemadok ógyallai alapszervezetének krónikájában olvashatunk. A kápolna elé befőttesüvegben jelenleg is virágot tesznek a közelben lakók. „Rozi néni, Német nénivel” tartotta rendben a kápolnát. „Még én is kislány voltam, tudom, hogy a mama ment oda és kinyitotta, takarított ott” (Vrábel Szilvia, sz. 1973).
A sírkápolnán egy rozsdás hármas kereszt látható. Az épület déli oldalán különböző, a falba karcolt feliratok láthatóak, de ezekre most részletesebben nem térek ki. Az objektum belsejében az oltárkép a Fájdalmas Szűzanyát (Hétfájdalmú) ábrázolja. A jobb oldali falon képszekrényben egy Madonna-szobor, bal oldalt szintén képszekrényben sasvári pieta. Chalupeczky József az utóbbi szobron lévő koronákban az átfestés, leszerelés során 19. századi pénzérméket (krajcár, fillér) talált. A márványoltár felső lapja összetörött (a tetőszerkezet miatt?), ezt a felújítási munkálatok során egy falappal helyettesítették egy festett terítővel együtt. Az oltáron egy-egy faragott angyalszobor gyertyatartóval (ezekbe 1999-ben összegyűlt adományból egy Jézus Szíve és egy Szűz Mária Szíve gyertya került). 1999-ben még felhelyeztek két gyertyát, de ezek később visszakerültek a Chalupeczky családhoz. Az oltárszekrényen lévő feszületet Orišekné Kecskés Irén ajándékozta a fenti gyertyákkal együtt (ezek olasz tiszt frontbeli ajándékai voltak). Az oltárkép jobb-bal oldalára került egy-egy Jézus- és Mária-olajnyomat (mindkettő Miskovics Iréntől). Alattuk egy kis fatartón Jézus Szíve és Szűz Mária gipszszobor (az előbbinél egy fiókos szekrény a padlón). Az oltárszekrény előtt egy, szőnyeggel letakart faemelkedő. Padok jobb-baloldalt, előttük három-három székkel. A mennyezetről egy lelógó mécsestartó (ennek fémláncát Chalupeczky József tömény szesz ellenében vette). A bejárat bal oldalánál egy üres képszekrény, 1890-ből. A saroknál megfeszített Krisztus-kép, a csúcsíves ablakok között egy-egy Ecce homo és Jézus Pilátus előtt olajnyomat. A bejárati ajtó jobb oldalánál a falon szenteltvíztartó, fölötte egy fémkereszttel (nem elképzelhetetlen, hogy sírkeresztként funkcionált régebben). Az ajtó kívülről az ablakkal együtt kovácsoltvas, valamint hegesztett rácsozattal védett. Az ajtón lévő zár a kilincsel együtt eredeti lehet. Az 1999-ben összegyűlt adomány fedezte az ablakok rácsozatainak, a templom tornyából átkerült térdeplőnek a lefestését, beüvegezésre került néhány ablakrész. Két vázát az ógyallai sekrestyés adott, megelőzően szőnyegeket (a fenti részt Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923 segítségével sikerült rekonstruálni).
„Amikor leégett a nagytemplom [1911-ben – B. Á. megj.], akkor itt voltak a szentmisék a kápolnában” (Vrábel Szilvia, sz. 1973)46. 1923-ban Pallay Miklós Veszprém egyházmegyei áldozópap, „kiérdemült tábori főpap” végzett vasárnaponként szlovák nyelvű litániát és prédikációt az objektumban 20-25 idősebb asszony jelenlétében. Majd minden bizonnyal magyar nyelvű a harmincas években, majd 1945 után még lurdi-jelenést végeztek. Jobbára szintén asszonyok, feltámadáskor, nagyszombaton, „korán reggel mentek, olyan két óra felé és ott virrasztottak reggelig”. Erről az édesanyjától hallott az adatközlő, és szerinte 1928–38 között dívott (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). Keresztjáró napok alkalmával a kápolnába is betértek (Dolník Lajosné Bachorecz Mária, sz. 1919). Az úrnapi körmenetkor a kápolna bejáratában sátor volt (Feszty Istvánné Scheffer Piroska, sz. 1915). Ekkor az objektumba is bementek, amelyet a mai főútvonalról közelítettek meg (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). Szeptember 8-án, kisasszonykor egy hordozható Szeplőtelen Szűz Mária-szobrot „fehér ruhás lányok kihozták” a templomból és a kápolnába mentek a díszruhába öltözött önkéntes tűzoltókkal együtt (Feszty Istvánné Scheffer Piroska, sz. 1915; Dolník Lajosné Bachorecz Mária, sz. 1919). Hétfájdalmú Szűz Mária ünnepén ájtatosság volt a kápolnában, mindenszentekkor litániát végeztek (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923).
1998-ban e sorok írója elkérte az Ógyallai Városi Hivatal egyik irodarészlegén a kápolna kulcsait. Látván a kápolna elhanyagolt állapotát, egy társával eldöntötték, hogy kitakarítják a kápolnát. 1999-ben nyílt nap volt a kápolna felszentelésének 140. évfordulója alkalmából. A vendégkönyv szerint 2001-ben az Ógyallai Építészeti Szakközépiskola egy osztálynyi diákja tekintette meg a kápolnát. Ugyanezen évben „méltó módon megünneplik a Konkoly kápolna 150. »születésnapját«” (i.B.Gy. 2001, 5). 2002–2003-ban nyitva volt kápolna, ahol a hétfájdalmú rózsafüzért imádkozták. A 2002-es látogatók közül a vendégkönyvbe a következőket jegyezték: „Hétfájdalmú Szűzanya hallgassa meg a könyörgéseinket”; „Hétfájdalmas Szűz segíts meg.” 2004–2005-ben nem tartottak litániát az objektumban, viszont azt fiatalok kitakarították.
Arra vonatkozóan is vannak adatok, hogy a kápolna környéke egykor temető volt. Az 1938-as visszacsatolást követően az Állami Építészeti Hivatal az akkori településre bevezető országút irányvonalát módosította. Ekkor távolították el a kápolnához felvezető részt (Feszty Istvánné Scheffer Piroska, sz. 1915). Az 1937-es Szüreti Mulatságkor a szüreti menet „a kápolnadombnál visszakerülve a Centrál elé” vonult (Chalupeczky é.n.b, 11). Romák sátrai a kápolnadombon is felbukkantak (Chalupeczky é.n.c, 2). A harmincas évek elején a gyerekeknek „bújocskák, meg kiépített barlangok voltak a bozótokba” (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). Hallomásból tudom, hogy a mai középkorúak feltehetően az 1960–70-es években a kápolnadombját szánkózásra használták, de az objektumba csak az ablakokon keresztül nézhettek be. 2000 áprilisában egy ifjúsági mozgalom szemétgyűjtéssel egybekötött emlékfaültetést valósított meg (i.B.Gy. 2001, 5), még ebben az évben romákat vettem észre, akik a sírkápolnánál kártyáztak.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésÓgyalla [Hurbanovo]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS47.864562, 18.186677
Pontos helyszín, címa 64-es számú főút mentén egy magaslaton
Készítés időpontjaa 19. század első fele
Készíttető neveKonkoly Thege Elek
LétrehozóGerenday A. és fia / Budapest
Készítés céljának ismert okakegyeletadás
Feliratsíremlék: Konkoly Thege / Miklós/ szül. 1842. január 20-án/ megh. 1916. február 17-én / A szegény munkás itt e / földön cask akkor nyeri / el valódi jutalmát ha / szíve megszünt dobogni / Konkoly Thege / Miklósné / mezőmadarassi / Madarassy Erzsébet / megh. 1919 márc.1. / Szeretett rokonai / nagy bánatára // kápolna: KONKOLY CSALÁD / NYUGHELYE / MDCCCLI
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttp://ethnodanubia.eu/2017/05/19/ogyalla-es-bagota-kataszterenek-szakralis-kisemlekei/ *** https://kuruc.info/r/3/115047/
Rövid URL
ID28710
Módosítás dátuma2020. február 10.
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (3)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (6)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (7)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (8)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (13)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (16)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (18)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (19)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (20)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (22)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (23)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (24)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (26)
ogyalla-konkoly-thege-miklos-sirja (27)

Hibát talált?

Üzenőfal