A Szent Anna római katolikus templom Bagota település (1971 előtt önálló község, azóta Ógyalla városrésze) egyetlen temploma. A templom gondnokságát 1945-ig az Ordódy család férfi tagjai viselték. A 18. században épült barokk stílusban, majd később klasszicista stílusban átalakították. A templom bejárata feletti toronyrészen vörös mészkőből készült tábla található a következő felirattal: D.O.M. IN HONOREM S.ANNAE A.1735 E FUNDAMENTIS EREXIT A.1811 RENOVAVIT. FAMILIA ORDÓDY
A templom a település központjában áll, mögötte terül el a bagotai temető.
“A régi templomot feltehetően 1563 előtt építették, amely később a protestánsoké lett, s 1719-ben a katolikusok birtokába került vissza. Ez még vesszőfonású lehetett, majd az Ordódy család szilárdabb anyagból épített egy másikat. A település temploma Nagyfalussy István szerint „kis családi kápolna 1711-ben épült annak emlékére, hogy a török csatákban két elveszettnek hitt Ordódy fiú 15 év után hazatért” (Nagyfalussy 1941, 2). Egy ránk maradt, Chalupeczky József magánlevéltárából származó kézirat szerint 26 személy (ezt írja Nagyfalussy István is) van a templom alatti sírboltban eltemetve 1735–1811 között. Megemlítem, hogy a Krajské stredisko štátnej pamiatkovej starostlivosti a ochrany prírode v Bratislave 1963. VII. 14-ével, az 1085/1963 szám alatt, műemlékké nyilvánította a település katolikus templomát.
1770-től közel száz éven keresztül szerzetes atyák végeztek Bagotán szolgálatot. Ez időtájt, de ezt követen is javarészt az Ordódyak gondozták az objektumot az iskolával egyetemben.
A 20. század húszas éveiben Pallay Miklós (kispap) nyugalmazott katona pap Érsekújvárból tartott szentmiséket. Egyik adatközlőm említi, hogy Ógyalláról járt Bagotára Szikora Jenő (valószínűleg Szalva Dezső is). De bagotaiak (ugyanúgy a vékiek is) jártak Ógyallára egyházi szertartásokra (feltámadási körmenet, misszió stb.). Bagotán nem élt a búzaszentelés és keresztjáró napok hagyománya. (Ürge Ferencné Krkan Margit, sz. 1929)”