Ordódy Béla (alsó-lieszkói ordódi), m. királyi állami felső építő ipariskola tanára, Ordódy István földbirtokos és kis-apponyi Bartakovics Vilma fia, szül. 1856. május 3-án Bagotán (Komáromm.); a budapesti kegyesrendi főgymnasium nyolcz osztályának bevégzése után 1874. a budapesti műegyetemen folytatta tanulását, hol mérnöki oklevelet nyert. 1881-ben a magyar kir. vasuti főfelügyelőséghez mérnökgyakornoknak neveztetett ki; résztvett a trencsén-zsolnai vasút nyomjelző munkálataiban; 1882-85-ig a budapest-újszőnyi vasút nyomjelző és építő munkálataihoz volt kirendelve segéd- és szakaszmérnöki minőségben; ennek befejeztével pedig a m. államvasút igazgatóságának építési szakosztályába osztatott be szolgálattételre. 1886-ban az akkori budapesti állami közép ipartanodához (ma m. kir. állami felső ipariskola) az építéstan rendes tanárává neveztetett ki s midőn ezen intézet építési szakosztálya 1898-ban önálló iskolává szerveztetett: budapesti m. kir. áll. felső építő ipariskola elnevezéssel, ide helyeztetett át. 1902 óta tagja az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottságnak.
Czikkei a M. Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítőjében (1885. A trapéz súlypontjának egy új meghatározási módja, saját szerkesztési eljárása); az Iparügyekben (1890. Az 1889. párisi világkiállítás épületeiről és némely közmunkáról tartott felolvasásának kivonatos ismertetése); az Építő Iparban (1890. Pária csatornázása); a Technologiai Lapokban (1893. A kőtörő gépek és használhatóságuk közutak fentartó szolgálatában); a Komáromi Lapokban (1894. czikk a kendertermesztésnek Komárom-megyében való felkarolása érdekében).

Munkái:
1. Építő anyagok tana. Bpest, év n.
2. Alapozások. Bpest, év n.
3. Vasszerkezetek. Bpest, év n.
4. Földmértan. Bpest, év n.
5. Útépítéstan. Bpest, év n.
6. Hídépítéstan. Bpest, év. n.
7. Építési erőműtan. (A felső ipariskola tanulóinak használatára készült kőnyomatok).

A Komáromi Lapok 1920. október 13-án így közli olvasóival Ordódy Béla halálhírét: “Ordódy Béla miniszteri tanácsos, bagotai földbirtokos, mint részvéttel értesülünk, hosszas szenvedés után Bagotán f. hó 7-én elhunyt. A megboldogult Komárom-megye közéletében, mint a törvényhatósági bizottság tagja, hosszú időn át szerepet vitt, bár működésének javarésze Budapesten telt el. Az állami középipari iskolának volt hosszú időn át egyik kiváló tanára, majd mint osztálytanácsos, a kereskedelemügyi minisztériumba került, hol az iparfejlesztés terén működött. Mint miniszteri tanácsos tért nyugalomba és családja ősi, bagotai birtokán gazdálkodott. Itt érte utol halála, mellyel kiterjedt és előkelő rokonságot borított gyászba. Temetése vasárnap ment végbe az egész környék osztatlan részvéte mellett. Elhunytáról az alábbi gyászjelentést vettük: özv. Ordódy Béláné Kvassay Vilma és gyermekei: István, Mária, Béla, Miklós, Vilma, Kálmán és Ilona továbbá özv. Kvassay Jenőné, báró Barkóczy Margit, Kvasssy István, Kvassay Mártha, Sajó Károlyné, Kvassay Hilia és férje Sajó Károly a maguk, valamint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szivvel tudalják, hogy forrón szeretett, áldott jóságú férje, édes atyjuk, illetőleg sógoruk ordódi es alsólieszkói Ordódy Béla m. kir. kereskedelemügyi miniszteri tanácsos, földbirtokos f évi október hó 7-én, d. e. 10 órakor Bagótán, életének 65-ik, boldog házasságának 31-ik évében nehéz szenvedés után az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult hűlt tetemei f. évi október hó 10-én d. u. fél 4 órakor fognak a r. k. anyaszentegyház szertartása szerint a bagotai családi kápolnában beszenteltetni s onnan a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat f. évi október hó 11-én d. e. 9 órakor fog Bagotán a Mindenhatónak bemutattatni.
Kelt Bagotán, 1920 évi október hó 7-én.
Az örök világosság fényeskedjék neki!”

Az Ordódy Béla síremlékétől jobbra levő sírkövön felesége, Kvassay Vilma nevét olvashatjuk, balra pedig édesapja, Ordódy István, 1848/49-es honvédszázados, komáromi főügyész megrongált síremléke látható.