A polikróm homokkőből készült temetői nagykereszt díszített barokkos talapzaton, korpusszal, INRI táblával, a kereszt tövében álló Mária alakzattal. Liszka József 2001-es adatfelvételekor megállapította, hogy az eredeti feliratot a felújítás alatt lefestették, bevakolták. Jelen esetben idéznünk kell Chalupeczky József feljegyzését: ITT NYUGSZIK Ns. NzTES VITÉZLŐ KIRÁLYI GYÖRGYUR MEGHOLT 3DIK IAN. ÉVBAN 1820 ÉLETINEK 70DIK. ESZTENDEIBEN
Ez a felirat még emlékezetemben él, fekete olajfestékkel volt felfestve. Az adatközlő tudni véli, hogy egy ógyallai férfi több ízben ezt átfestette, de az rendszeresen megrongálódott (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). A 2005-ös adatfelvételkor a talapzaton egy gránittábla volt erősítve a következő felirattal: ITT NYUGSZIK NS. NZ. – TES VITÉZ KIRÁLYI GYÖRGY ÚR MEGHALT 1820 JAN. 3-ÁN ÉLETÉNEK 70-IK ESZTENDEJÉBEN. Ezt a helyi kőfaragó készítette el, majd magát az objektumot feltehetően egy privigyei szobrász újította fel a közelben lévő Fájdalmas Szűzanya-szoborral együtt.
A temetői nagykereszt mögé (Süket) Kádek László szeretett volna temetkezni 1985-ben (?). Akkor még a nagyköröszt mögött, tudod, ott egy egész domb vót. Még fák is voltak kinőve. Ezeket kivágták (bodzafák, akácfák), a földet leszedték, hogy kiássák a sírt, de egy kriptát találtak. Ezt tudhatták is volna a temetői nagykereszt talapzatán lévő feliratból. A kriptát nem bontották fel, a kiásott sírt visszatemették, majd a halottat nem messze az objektumtól eltemették (Chalupeczky Józsefné Hulkó Anna, sz. 1923). 2005-ben, mikor egy temetői látogatásom alkalmával egy elhunyt ismerősöm sírját kerestem, egy ott lévő férfi tájékoztatott, hogy imádkozzam a nagykeresztnél. Napjainkban mindenszentek napján az asszonyok az objektum közelében lévő padon ülnek, de mivel ez a Fájdalmas Szűzanyától sincs messze, egyúttal a Máriácskánál is imádkoznak (Dolník Lajosné Bachorecz Mária, sz. 1919). Volt, akinek a nagykereszthöz volt bizalma és a fájdalmát ott rakta le (…) Az asszonyok inkább a Szűz Máriához húztak (Feszty Istvánné Scheffer Piroska, sz. 1915).