Tatárik Emil 1887. február 16-án Ondrochovban született. Kisgyerekként árvaságra jutott, egy budapesti árvaházban nőtt fel. Az Esztergomi Érseki Római Katolikus Tanítóképző-intézetben 1906-ban szerzett tanítói képesítést. Érsekújvárba az első világháború után került, ahol előbb testvére műhelyében mint rézmetsző dolgozott. Rövid időn belül Tardoskedden kezdett tanítani. 1925-től nyugdíjazásáig Érsekújvárban tanított. Sakkozni Magyarországon tanult, már 1920-ban az ÉSE – Érsekújvári Sport Egylet versenyének győztese lett. Tagja volt az 1921-ben megalakult Csehszlovák Sakktársaság Érsekújvári Egyletének, amelyben aktív tevékenységet fejtett ki.
Közismert és szeretett tanítója volt a városnak. A Katolikus Kiscserkész Csapat parancsnok is volt.
1938-ban megnyitotta a város északi részén, a Nyitra folyó két ága között, a helyi szabadtéri fürdőt a Strandot.
A Csemadok pozsonyi alakuló ülése után az ország első szervezetének (1949. március 20.) 62 évesen az elnöke lett.
1957. március 7-én hunyt el, az érsekújvári Szent József temetőben nyugszik..
Születésének 100. évfordulóján in memoriam a város Pro Urbe díjjal tisztelgett emléke előtt. 1998-tól a fürdő a nevét viseli.