Szervezett formában Rétén a protestantizmus az 1573-tól 1596-ig terjedő időben jelenik meg. Minden bizonnyal ahhoz a 800 egyházhoz tartozik a rétei is, melyek az esztergomi érsekség területén ebben az időintervallumban fogadták el az új tanokat. Egész pontosan 1592- re tehetjük a rétei református egyház megalakulását, mivel ebben az évben váltak ki a református gyülekezetek a somorjai, másképpen csallóköz – mátyusföldi evangélikus püspökségből.
A gyülekezet ez időből származó temploma – a szájhagyomány szerint – a Huszita imaház volt, bejárata felett piros kehellyel.
Réte az ellenreformáció idején az egyetlen artikuláris hely volt messze vidéken. Ezt a jogot az 1681-es soproni országgyűlésen kapta. Az itt jóváhagyott XXVI. törvénycikk 3. §- a értelmében „őfelsége (I. Lipót) jóságos határozata szerint templomok építésére s iskolák és paplakok felállítására területül Pozsony megyében Réte és Puszta-Födémes jelöltetett ki”. Réte a reformátusok, Födémes az evangélikusok részére.
Réte, illetve a Huszita imaház, ezután mintegy száz éven keresztül a református vallásgyakorlás fontos színhelyévé vált. Ünnepek alkalmával még a távoli vágmenti gyülekezetek is felkeresték, sőt időről időre az 1620. évi fehérhegyi csata után üldözött cseh és morva protestánsok közül is sokan elzarándokoltak a rétei eklézsiához. A rétei cseh-magyar kapcsolat az artikuláris hely megszűnésével ért véget 1790-ben.
A hagyományőrzés és az emlékezés szép példája, hogy a nosislavi gyülekezet tagjai a cseh protestáns testvérek látogatásainak emlékére, először levélben, majd 1988-ban, 1992-ben és 2012-ben személyesen is felkeresték a rétei gyülekezetet. A rétei reformátusok ugyanazon években viszonozták a nosislaviak látogatásait.
Jelenleg gyülekezeti teremként működik (vasárnapi gyermek-istentiszteletek, bibliaórák.)
(Megjegyzés: a képen: a Huszita Ház az 1950-es években.)