„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette két térdeplő angyallal, előtte egy-egy Jézus Szíve és Mária Szíve kisméretű keretezett képpel. A kápolna belső falán elhelyezett fekete márványtáblán ez a szöveg olvasható (A Szűzanya kápolnája 1997-ben volt felújítva a községi hivatal által. Isten anyja, védelmezz minket.) … Itt jegyezzük meg egyébként, hogy ezt a szakrális helyet a Vasárnapi Újságban Szent Vendel-kápolnaként mutatják be, s így emlegeti a Mikszáth-irodalom is. Szent Vendelről különben maga az író is sokat írt. Az a fekete folt című novellájában például arról olvashatunk, hogy Olej bacsa házának falát is „a juhászok mennyei közbejárójának, Szent Vendelnek” a képe díszítette. Aztán írt savanyúkút közelében állított Szent Vendel-szoborról, illetve Vendel-kápolnáról is. Olvashatunk erről Krúdy Kálmán csínytevései című műben s a Hova lett Gál Magda című novellában is. Az utóbbiban például ezt: „A rétet már nem is sajnálták, a szent Vendelinen is segítettek, rávésve, hogy: »Ezen Szent Bodok költségén emeltetvén, ámbár most kápolnástól, mindenestől a majornoki határban vagyok, mindazonáltal a bodoki határra ügyel fel«, de bezzeg a kút, vagyis az újonnan támasztott követelés miatt nagy rémület volt a faluban.” Akárhogy is lehetett, Szent Vendelnek is nagy kultusza volt ezen a vidéken.”