Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására. Innen datálható a napjainkban is élő Kármán-kultusz is. A  M. Kir. Állami Főgimnázium bejáratával szemben egy kis ligetben avatták fel az emlékoszlopot. Ugyanakkor a közelben álló Nagybég utcai szülőházat is megjelölték egy sötét gránit emléktáblával. A sírhelyet 1897. június 3-án, Kármán halála évfordulóján jelölték meg „világos tiroli márványból“ készült sírkővel. 1990. október 31-én a losonci református gyülekezet megemlékezett az egyház megalakulása 400-ik évfordulójáról. Ebből az alkalomból helyezték el a sírkövön az író nagyapja, apja és nagybátyja emlékét megörökítő feliratos acéllemezt, amelyet a Nógrád Megyei Levéltár készíttetett a salgótrajáni acélgyárban.

1896 – 1944 között a losonci gimnázium, illetve a város által rendezett emlékünnepélyek, koszorúzások helye.
1969 óta a Csemadok Losonci Járási Bizottsága és Alapszervezete által rendezett Kármán Napok keretében rendezett emlékünnepélyek, koszorúzások helye. Magyarországi látogatók által gyakran felkeresett emlékhely.