Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben,  Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak  a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre megfelelő összeget biztosít. A szobor költségeire egyesületi és magán adakozásból, színielőadások felajánlott bevételéből  4000 korona gyűlt össze. A Wagner Sándor polgármester vezette szoborbizottság Csordás József helybéli szobrászt  bízta meg  a mű megalkotásával.  Csordás azonban meghalt, de özvegye  felajánlotta, hogy hajlandó a meglévő terv és költségvetés alapján a szobrot más művésszel elkészíttetni. Holló Barnabás, szobrászművész, elhúnyt művésztársa iránti kegyeletből, s özvegye kérésére hajlandó volt a szobrot saját elképzelése szerint elkészíteni. A szoborbizottság megegyezett a neves művésszel Kossuth alakjának bronzba öntéséről, és a talpazat kifaragásáról.  Holló korának sokat foglalkoztatott művésze volt, a losonci Kosssuth szobor mellett ismertebb alkotásai a rimaszombati Tompa Mihály, a sajógömöri Mátyás király és a hajdúböszörményi Bocskai István szobor. Losonci alkotását a művész így jellemezte: „Kossuth egyszerű pózban elgondolkozik a haza sorsán és a vérrel öntözött dicsőséges 48-as időkön. A talapzaton elhelyezett sebesűlt honvéd szimbolizálja haraszti kőbe faragva Losonc város pusztulását a szabadságharc idejében. A bronzba öntött szobor maga 2 m 50 cm magas, ehhez arányosan harmonizál a kemény mészkőből konstruált talapzat.” Az ünnepélyes leleplezésre 1910. szeptember 19-én kerűlt sor, a katolikus templom, a Vigadó, a Városháza és a Polgári Leányiskola által körülzárt Kubinyi tér közepén. Az ünnepi beszédet Beniczky Kálmán, gimnáziumi főigazgató mondta, a szobrot a város nevében Wagner Sándor polgármester vette át a  szoborbizottságot képviselő Kujnis Gyula ipartestületi elnöktől. Kossuth fiai közül Ferenc volt jelen. A losonciak által tisztelt Kossuth Lajos nagy becsben tartott szobra alig több mint 8 évig állhatott annak a térnek a közepén, melyből az ő nevét viselő utca (a mai Vajansky utca) nyílott. 1919 januárjában, mikor a cseh katonaság megszállta Losoncot, egyik napról a másikra eltüntették az ércalakot – nyilván a hatalomváltás szemléletesebbé tételeként. A talapzat kőhonvédje a letört zászlóval 1925-ig  emlékeztetett  az 1919-es barbárságra. Amikor a hatóság a városi képviselőtestület döntése ellenére eltávolította a Kossuth-szobor talapzatát is, azt Dr. Szilassy Béla földbirtokos, a prágai parlament szenátora, kastélyának  kertjében helyezte el. 1939-ben visszatették eredeti helyére, hogy az  országzászló talapzatául szolgáljon. 1945-ben újra elmozdították, ezúttal a református templom kertjébe került. 1978-ban a templom restaurálásakor a honvédalak a Nógrádi Galéria kertjébe került, azóta is ott van. A Kossuth-szobor hűlt helyére 2002-ben egy fából és bádogból  készült  figurát, „Nógrád  védelmezőjét“ állították, szlovák és latin magyarázó szöveggel ellátva.
1919 előtt megemlékezések, koszorúzások helyszíne volt.