Id. Serly Antal losonci polgár 1874-ben maga és családja számára építtette a sírkápolnát. Végrendelete szerint minden évben, halottak napján megnyitandó volt a kápolna, ahol korábban miséket is tartottak. Ez a hagyomány ma már nem él.
Fia, Lajos 1855-ben született Losoncon. Korán megmutatkozott zenei tehetsége fejlesztésére Liszt Ferenc is biztatta. Karnagyi, zeneszerzői tanulmányainak, pályakezdésének fontos állomásai Pozsony, Berlin, Kolozsvár után a pesti Nemzeti Szinházhoz szerződött. A Kék nefelejcs kezdetű dala, melyet Kazaliczky Antal szövegére 1880-ban komponált nagy népszerúségre tett szert. Ismert költők – Petőfi, Csokonai, Pósa Lajos verseit is megzenésítette.1905-ben kivándorolt Amerikába, miután Budán alapított színháza csődbe ment. Ott halt meg 1939-ben, utolsó kivánsága az volt, hogy hamvait szülei mellé, a losonci családi sírboltba temessék. Ez csak 1972-ben történt meg. Serly Lajos fia, Tibor is Losoncon született 1901-ben, apjához hasonlóan ő is a zenész lett. Apja New York-i zenekarában kezdte pályafutását. Képzettséget a budapesti Zeneakadémián szerzett, Kodály tanítványa is volt. A 20-as, 30-as években felváltva szerepelt brácsásként és karnagyként Amerikában és Magyarországon. Mikor Bartók Béla kivándorolt, Serly Tibor már elismert karmester, zeneszerző, zenetanár volt, aki felkarolta, támogatta Bartókékat. Ő fejezte be Bartók Béla halála után a III. zongoraversenyt és a brácsaversenyt. Bartókné Pásztory Ditta, aki fiatal korában első hangversenyét a losonci városházán adta, a Serly család iránti hála és tisztelet jeléül helyeztette el az említett emléktáblát a losonci sírkápolnába, ahová nemcsak Serly Lajos és felesége, de fiuk Tibor hamvait is örök nyugalomra helyezték.
Alkalmi megemlékezések helyszíne, Magyarországi csoportok városnéző útjainak egyik célja.