A Zsélyhez közeli, az akkor Szklabonyához tartozó Karikáspusztán született. Iskoláit Zsélyben és Komáromban végezte, itt érettségizett 1954-ben. Egy ideig a Komenský Egyetem hallgatója volt, majd vidéken tanított. 1958-1960-ban a Szlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960-1963-ban az Új Szó riportere, 1963-tól megszűnéséig (1994 őszéig) a Hét belső munkatársa volt. 1995-től nyugdíjas. Zsélyben kezdett tanítani, ide tért meg gyakran szüleihez, itt élt betegségében öreg édesanyjával.
Zs. Nagy Lajost, halála után a Sósári út melletti temetőben helyezték örök nyugalomra 2005-ben. 2010-től 2016-ig fakereszt jelezte a költő nyughelyét. Ezt a keresztet Bojtos István, a helyi VICTORIA Kultúregyesület tagja tervezte és készítette, az egyesület állíttatta. Ez a fejfa ma a Zichy-kastély nyugati szárnyában, a Helytörténeti és Néprajzi Múzeumban található Zs. Nagy Lajos életéről és munkásságról készült emlékkiállítás részeként.

2016. október 22-én a Victoria Kultúregyesület, a Zsélyi Nagy Lajos Polgári Társulat és MKP helyi alapszervezete márványból készült emléktáblát helyezett el a síron.