Dr. Párkány Antal (* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar nemzetiségi ügyekben illetékes központi tanfelügyelője, ezt követően pedig nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt (1958–1961-ben Szencen, 1961–1963-ban Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen). Pedagógiai szakcikkeit, irodalomkritikáit, útleírásait szlovákiai magyar lapok közölték. Közel negyven tankönyv és módszertani kézikönyv jegyzi nevét társszerzőként, ill. fordítóként. Ismertek hangjátékai is.

Fő műve: Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (monográfia, 1975).