Ürge Antal a felvidéki Galántán született, 1904-ben. 1930-ban szentelték pappá. A kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934–36 között püspöki titkár, majd hitoktató tanár lett Zsámbékon, később a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa volt. 1943-tól Székesfehérvárott teológiai tanár, 1952-től ugyanott a szemináriumi templom igazgatója 1956 decemberi kényszerű meneküléséig. Ürge Antal atya az ’56-os manchesteri magyarok első lelkipásztora és mártírja volt. Rövid, de annál tevékenyebb észak-angol szolgálata során járta a menekülttáborokat, misézett, gyóntatott, prédikált, s leginkább vigasztalt, bátorított mindenkit. Az áldozatos munka és a lelki megpróbáltatások felemésztették egészségi állapotát: 1957. február 4-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. A wilmslow-i temetőben helyezték végső nyugalomra.