A 18. század közepéig Léva nem rendelkezett saját városházával. A bírók ezért hivatalos ügyeiket az otthonukban intézték. A városi magisztrátus üléseit ugyanezen okból a tagok valamelyikének házában tartották egészen 1754-ig. A város ebben az évben vásárolt a Malom utcában egy családi házat, majd a régi piactéren (később Kossuth tér, ma Hősök tere) további épületeket, ahol a hivatali ügyeket egy helyen intézhették. A régi városháza a mai hivatal helyén állt, amely az erre szánt teleknek csak a hátsó területét foglalta el. Az egyszintes, cseréptetős épület közvetlenül a lebontása előtt már nagyon rossz állapotban volt. A 19. század végén a városi tanács úgy döntött, hogy új, célszerű városházat építtet. A tervek elkészítése, az engedélyek beszerzése, valamint a szükséges pénz megszerzése után a városi képviselőtestület tagjai közül megválasztották az építkezést felügyelő bizottságot. Az alapkőre rákerült a régi épület rövid története, az 1902-es év költségvetése és az akkori képviselőtestület névsora. Az alapok kijelölése után megindult az építkezés. A terveket Czibulka Rezső építészmérnök készítette. A városháza kivitelezési munkáit Szauer Izidor (Szauer Izidor és Mór) építkezési vállalata végezte. A költségek elérték a 200 000 osztrák-magyar koronát. A munka virradattól sötétedésig tartott a hét minden napján. Az épület a magyar szecesszió elemeivel vegyített kései romantizmus jegyeit hordozza. A Városháza ünnepélyes átadására 1902. szeptember 2-án került sor.
A 20. század húszas éveire az épület kinőtte magát, ezért ügy döntöttek, hogy a Városházát új helyiségekkel bővítik. A magisztrátus pályázatot írt ki. A legmegfelelőbb megoldást Czibulka Rezső javasolta. Az ő terve nem igényelte a tetőzet szétszedését. A tetőzet szerkezetét részekre osztották, majd oszlopokkal támasztották alá, melyeket nagyon pontos statikai számítások alapján helyeztek el. A főtéren gyakran lehetett hallani az emelőkarok mozgását irányító hangos vezényszavakat. A munkásoknak ugyanis összehangoltan kellett mozogniuk, hogy a tető szerkezetében ne essék kár. A munkálatokban a lévai Szauer Izidor és Laufer Oszkár vállalata is részt vett. A felújított épületben 1927-ben helyet kapott a járási hivatal és más intézmény is. A második emeleten működött az állami adóhivatal igazgatósága, a városi könyvtár és a múzeum. A földszinten a jegyzői hivatal, a városi csendőrség és a munkaközvetítői hivatal kapott helyet.
A Városháza épületének földszintjén több üzlethelyiség is volt. Láng Bernát zsidó kereskedő kávéházat nyitott, Schweihs és Trebitsch vegyeskereskedést üzemeltetett, de volt itt cipő és játékbolt is.