Lourdes-ban egy szegény, tanulatlan 14 éves lánykának, Soubirous Bernadettnek 1858. február 11-én jelent meg először a Szent Szűz, a városka melletti massabielle-i barlangnál. Mária hófehér ruhát viselt, köpenye vakító fehér volt, égszínkék öv volt derekán, mezítelen lábát arany rózsa díszítette. Kezében rózsafüzér volt. Tizennyolc alkalommal jelent meg a kislánynak július 16-ig, bűnbánatot és engesztelést kérve. Március 25-én nevét is elárulta: Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás. 1862-ben bazilikát kezdtek építeni a forrás feletti sziklára, ami 1876-ra elkészült. A barlangba, a jelenések helyére Bernadett útmutatásával elkészült a Szűzanya márvány szobra, amely a legkülönfélébb méretű másolatban ma már világszerte mindenütt látható.
A szenci Lourdesi Szűz Mária szobor a templomdomb oldalába épített mélyedésben (barlangban) található. A kezdeteiről a kétoldalt elhelyezett vörösmárványtáblák szolgálnak tudnivalót, melyek tanúsága szerint a létesítmény 1902-ben Poór Lászlóné jóvoltából emeltetett, valamint Horeczky Ferenc pozsonyi prépost által lett felszentelve. Azóta számos hálaadó tábla került fel a barlangot támasztó falra.
Beszélik, hogy amikor gróf Esterházy Jánost az észak-oroszországi koncentrációs táborból Pozsonyba szállították, Szenchez közeledve, reménykedve, várakozóan kémlelte a sötétben a kis Mária-szobrot. Nagy örömére négy évi deportálás után sikerült meglátnia a rabszállító autóból ezt a lourdes-i Mária-szobrot, amely lelki szemei előtt lebegett, amikor az orosz táborban Szűz Máriához fohászkodott. Ezt a szobrot látta ugyanis világoson utoljára szeretett hazájából, mielőtt Oroszországba szállították kényszermunkára.