Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. március 28.

Pellengér (szégyenoszlop) Szencen

Pellengér (szégyenoszlop) Szencen

A szenci szégyenoszlop a hajdani Molnár Albert utcában áll, amelyet még 1552-ben építettek. Általában kőből készült oszlopról beszélünk, amelyhez hozzákötözték az elítéltet. A pellengér feudális korban az elítélt megszégyenítésére, megfenyítésére és megbecstelenítésére használt büntetőeszköz volt, amelyet hazánk német lakosságú területén már a 13. sz. óta, V. Károly 1532. évi törvénykönyve óta pedig általánosan használtak a különböző büntetőhatóságok. 1786 után már csak a lopás megbüntetésére volt szabad alkalmazni. Gyakori helyi elnevezései voltak: szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér, pelengér, pilinger, pillinger, perrengér, pölöngér. Egyúttal a büntetőhatalom jelképének is tekintették és a 18. sz. közepéig a falvak, városok képéhez hozzátartozott a piactéren, a községháza előtt vagy a malom mellett felállított pellengér. – Egyszerű oszlop vagy kőépítmény volt, amelyhez az elítéltet meghatározott ideig hozzáláncolták és ezáltal kitették a környezet gúnyjának, vagy éppen a pellengéren verették meg a hóhérral vagy a poroszlóval. – A pellengérrel való büntetés fő- és mellékbüntetés lehetett. Célja az volt, hogy az elítéltre nyilvánosan felhívják a társadalom figyelmét és egyúttal meg is szégyenítsék. A hóhér közreműködésével való pellengérre állítás következménye a polgári becsület elvesztése volt; az elítélt jogvesztetté vált, nem volt többé teljes jogú tagja a társadalomnak, pl. nem lehetett tagja a céhnek. Mellékbüntetésnek tekintették, ha a testfenyítő vagy testcsonkító büntetést a pellengér mellett hajtották végre, pl. megvesszőzést (→ vesszőzés) vagy a fül levágását. – A pellengérhez állított személyt rendszerint „kidíszített”-ék a helyi szokás szerint. Pl. 1821-ben Ráckevén egy verekedőt és részegest arra ítéltek, hogy vasárnap istentisztelet után a pellengér mellé álljon és kést, átszúrt kalapot, valamint az áldozat véres ingét tették mellé. A „dísz” sok helyen jelképes értelmű is volt. Pl. a feslett nő fejére szalmakoszorút tettek, tyúktollat a fejére, seprűt a karjába, amivel majd a városból kiseprűzték (→ szégyentábla, → kicsapás). Néha kardot tettek az elítélt kezébe, ami azt szimbolizálta, hogy halált érdemelne és csak kegyelemből nem vették el az életét. Előfordult, hogy a megesett lány sárga ruhában, sárga gyertyával a kezében volt köteles a pellengér mellett állni. Sok helyen az elítéltet arra is kötelezték, hogy időnként fennhangon mondja el azokat az okokat, amelyek miatt a pellengér mellett kellett állania. – II. József alatt a pellengért el kellett távolítani, de halála után sok helyen ismét alkalmazták az egyéb megszégyenítő büntetőeszközökkel együtt. A megmaradt pellengéreket később városszépítési és közlekedési okokból bontották le. Néhány példány maradt csak meg.

Kategóriamás
TelepülésSzenc [Senec]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotfelújításra szorul
GPS48.220336, 17.397759
Pontos helyszín, címMolnár Albert utca (Fő tér, ma Május 1 tér) - Mierové námestie
Készítés időpontja1552
Készíttető neveismeretlen
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okatörvénykezés
Felirat-
Gondozását felügyeliönkormányzat
Forrásinformációkhttp://pellengér.hu/ ** http://www.neszmeritunde.sk/tartalom/seta-a-napfenyes-tavak-varosaban
Rövid URL
ID18928
Módosítás dátuma2018. február 27.
szenc-pellenger (2)
szenc-pellenger (3)
szenc-pellenger (5)
szenc-pellenger (6)
szenc-pellenger (8)
szenc-pellenger (9)
szenc-pellenger (10)

Hibát talált?

Üzenőfal