A nyitrai 14. honvéd gyalogezred hősi halált halt katonáinak emlékére állítandó szoborpályázatot Finta Sándor nyerte meg. A gipszmintákat már 1916-ban elkészítette, az első változaton a halott honvéd hátrahanyatló fején sapka van, a másikon már nincs, és Jézusnak a katonát tartó keze is drámaibb hangsúlyt kapott a kompozícióban. Finta nemcsak szobrai gondos kivitelezésére figyelt, hanem azt is fontosnak tartotta, hogy milyen környezetbe kerülnek: „Hogy egy művészi alkotást átérezhessünk, ahhoz hangulat kell, a hangulatot pedig a környezetnek közvetlen hatása teremti.” – írta 1918-ban, a Honvéd-szobor elhelyezése körüli viták alkalmával.
Az emlékművet végül a vár alatt elterülő Városligetben állították fel, talapzatán „A világháborúban elesett hőseinek Nyitra vármegye közönsége 1914 -” felirattal, illetve alatta Szathmáry István „Vér és vas kora tombolt” kezdetű versével. (Szathmáry István (1877. febr. 4.-1944. márc. 5. főjegyző, költő.) Trencsén szülötte volt. Trianon után hazafias versei miatt menekülnie kellett a Felvidékről. 1945 után verseit minden létező könyvből kihagyják, költészetének létezését pedig minden fórumon letagadják.)
A szobor avatásáról a Filmhíradó is tudósított 1918-ban. (filmhiradokonline.hu)
Miután a Felvidék az 1918. október 28-án megalakult Csehszlovákia része lett, a nyitrai Honvéd-emlékről levésték a magyar szövegezést, helyére pedig szlovák felirat került: „A világháborúban elesett hősök emlékére 1914-1918”.