Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. november 28.

Váry Gellért sírja

Váry Gellért sírja

Váry Gellért (Meister Gellért, Csongrád, 1843. február 2. – Nyitra, 1929. február 16.) piarista szerzetes, novíciusmester, rendje generális asszisztense Rómában.
A gimnázium hat osztályát elvégezvén, 1858. szeptember 22-én a kegyesrendbe lépett. Tanulmányai és a tanári vizsgálat befejezése után 1862-től a tanári pályán működött. Ezen évben Meister családi nevét Váryra változtatta. Tanított 1863-ig Szegeden, Vácon, Pesten 1864-66-ban, Kecskeméten 1866-tól 1873-ig, Vácon 1873-tól 1892-ig; ez utóbbi helyen az újoncnövendékek mestere volt; az 1891-92. iskolai évben mint rendi kormányzó Nyitrára került.
Miután 1904-ben a Magyar Kegyestanítórend újból egyesült a rend többi részével (amelytől II. József intézkedése nyomán, 1781-ben szakadt el), őt küldték ki Rómába, hogy a rend egyetemes kormányzótanácsának tagjaként magyar és közép-európai ügyekkel foglalkozó kormánytanácsos (assisztens generális) legyen. A magyar és olasz piaristák szerzetesi fegyelme és életmódja közötti nagy különbségek miatt rendkívüli diplomáciai érzéket kívánó hivatalát 1912-ig látta el. Nyugalmazott tanárként a nyitrai rendházba költözött, és élete végéig ott élt, azután is, hogy a várost 1918-ban Csehszlovákiához csatolták.
76 évesen hunyt el. A nyitrai régi városi temetőbe, a piaristák közös sírboltjába, rendtársai közé hantolták el.

Cikkei a Tanügyi Füzetekben (I. 1867. Tanuljunk-e görögül?), a Kecskeméti Lapokban (1873.. 7-9. sz. A szláv irodalom legrégibb emlékei), a Figyelőben (1876. Nemzetség és irodalom, 1877. Hazai irodalmunk klassikai elemei); az Uj Időkben (1876. A görögök szellemi utóélete); a Délibábban (1877. A bizánti műveltség szelleme, 1878. Három nagy költemény, műveltségtörténeti trilogia). a Magyar Koronában (1877. 88-102. sz. A Homeros-korabeli műveltség, 1878. 2-7. sz. A magyarság irodalmi fejlődése, 183-193. sz. A biblia és a klasszikusok).

Munkái:
A kísértet. Írta Turgeneff István, ford. Vácz, 1874.
Huszonöt év a kegyesrend irodalmi életéből 1850-1875. U. ott, 1877. (Ism. Irod. Szemle 7. sz.).
Rajzolatok a görög műveltség világából. U. ott, 1879.
A görög műveltség története. U. ott, 1879.
A magyar műveltség képei. U. ott, 1881. (Különny. a váczi főgymnasium Értesítőjéből).
Az árvaleányhaj. U. ott, 1882.
Calazanti szent József, a kegyes tanítórend alapítója. U. ott, 1883.
Az irodalom bölcsészete. U. ott, 1884.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésNyitra [Nitra]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapot
GPS48.306378, 18.080048
Pontos helyszín, címVárosi Temető, Temető utca 18. - Mestský cintorín, Cintorínska 18.
Készítés időpontja1900 körül
Készíttető nevea piarista rend
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okakegyeleti célok
FeliratVáry Gellért / * 2. II. 1843 + 16. II. 1929
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttps://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1ry_Gell%C3%A9rt
Rövid URL
ID16025
Módosítás dátuma2017. február 6.
Váry Gellért sírja
Váry Gellért sírja
Váry Gellért sírja
Váry Gellért sírja
Váry Gellért sírja
Váry Gellért sírja
Váry Gellért sírja

Hibát talált?

Üzenőfal