A Komáromi Líceum és Tanítóképző Intézet diákja, a második világháborúban, Németországban munkaszolgálatos, a háború befejeztével angol hadifogságba esett. 1946-ban sikerült a fogságból hazajutnia, de sajnos tanulmányait nem folytathatta.
Mint csehszlovákiai menekült, Magyarországra szökött, ahol tanulmányait a Pápai Állami Tanítóképző Intézetben folytatta. 1948-ban visszatért szülőföldjére, ahol fáradságot nem ismerve – hozzálátott az eddig csak szlovák iskolák mellett, megszervezni a magyar nyelvű párhuzamos osztályt. Ez az elhatározása sikerrel járt, vezetése alatt 1949. január 3-án megnyílhatott egy magyar osztály a szlovák iskola mellett Lakszakállason, 60 tanulóval. A szlovák iskola mellett Nemesócsán is létesült magyar tanítási nyelvű osztály 1949. szeptember 1-től Szabadi János tapasztalt és gyakorlott pedagógus, később igazgató vezetésével.
Lakszakállasról Nagymegyerre, majd Nemesócsára került. 1953. szeptember 1-től a magyar tanítási nyelvű Nyolcéves Középiskola igazgatója lett Nyárasdon. Saját kérelmére 1955. szeptember 1-től Nemesócsán, a magyar tanítási nyelvű Nyolcéves Középiskolára helyezték át. Egészen nyugdíjaztatásáig ezen az iskolán működött, ahol 1966. szeptember 1-től 16 évig az iskola igazgatója volt.