Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. április 17.

Szent Móric római katolikus templom

Szent Móric római katolikus templom

Az ősrégi Szent Mihály templom helyére az esztergomi káptalan 1742–46-ban a régi romok felhasználásával teljesen új templomot építtetett.
Bezúr István akkori plébános az esztergomi főkáptalan teljes támogatását megkapta az építkezéshez. A barokk stílusjegyeket hordozó, boltíves kiképzésű új templomot Frivaisz Mihály címzetes püspök szentelte fel 1748. május 24-én Szent Móric vértanú tiszteletére. I. Mauritius, a thébai légió parancsnoka, templom-védőszentként igen ritka tájainkon. A szentélyt lezáró boltív csúcsán látható az 1746-os évszám a „MARIA” feliratot közrefogva.
Átlépve a templom főbejáratát, a 32 m magas torony terhét tartó előcsarnokba érkezünk. Innen egy kétszárnyas ajtón át jutunk a templom hajójába. Az ajtó mindkét oldalán tardosi vörös márványból készült szenteltvíztartó látható, a bal oldalin „Csináltatta Dávid Ágnes 1917” felirattal.
A kőből épült kórusra csigalépcső vezet. Maga a kórus két masszív pilléren nyugszik, amely alulról három boltíves részre tagolja azt. Itt látható az a gyönyörűszép 11 regiszteres orgona, melynek szekrényén található gyártásának ideje, az 1818-as évszám.
A két oldalon elhelyezkedő gyóntatószékek fafaragásokkal díszítettek. A templom padlózata négyszögkövekkel van kirakva. Az összesen öt pár félkörívű ablak eredetileg színes üvegből volt. Az apszis közepén egy mértani pontosságú körablak látható. A padok melletti falakat a hét-hét, fából készült keresztúti állomás ékesíti. Igen figyelemre méltó a 18. sz. végéről származó szószék a négy evangelista rusztikus szobrával. A klasszicista vörös márvány keresztelőmedence a 19. sz. első feléből származik. Ugyanúgy figyelmet érdemel Nepomuki Szent János oszlopos építésű, késő barokk jobb oldali mellékoltára is. Az oltár egyik szélén maga Nepomuki Szent János, a másikon Szent Miklós apát 18. századi szobra díszeleg. Mellette található a missziós kereszt, mely a Kőhidgyarmaton megtartott missziós imanapok évszámait tartalmazza: 1897, 1907, 1918, 1938, 1996.
Belépve a szentélybe, a bal oldali falon függ az egykori mellékoltárt díszítő, a Szent Családot ábrázoló olajfestmény. A jobb oldali falon a honfoglalás 1100. évfordulóját hirdető emléktábla. A templom legimpozánsabb része a késő barokk stílusú, oszlopos kiképzésű főoltár, melynek központi részét a templom védőszentjének, Szent Móric teljes harci díszbe öltözött római hadvezérnek a képe foglalja el. Két oldalról magyar szentek, mégpedig Szent István és Szent László méretes szobrai vigyázzák a békét. Igen értékesek a főoltár alapzatán található, harci jeleneteket ábrázoló díszes kazetták.
A három oltárképet nem kisebb művész, mint Jakobey Károly, kora híres festője készítette: Szent Móric vértanú képe a főoltárra, a Szent Család az egyik mellékoltárra, a királyné gyónását hallgató Nepomuki Szent János a másik mellékoltárra került. A festő a szerződés értelmében vállalta, hogy tizenöt évi jótállás mellett a képeket kellő nagyságban, a meglévő keretekhez alkalmazva, a legjobb vászonra, a legjobb és a legtartósabb festékkel úgy fogja megfesteni, hogy azok a választandó műértők bírálatát is kiállják. Ha a képek tizenöt év lefolyása alatt javítást igényelnének, azt akár a helyszínen, akár saját műtermében, a plébános kívánsága szerint, minden utazási vagy szállítási költség követelése nélkül, ingyen teljesíti.
A képek elkészítésére szóló szerződést 1873. október 6-án írta alá – egy részről a művész, más részről az esztergomi főkáptalan és Marczell Ákos kőhidgyarmati plébános. A szerződés értelmében még egy lényeges kötelezettséget vállalt a művész, mégpedig „a képeket legkésőbb 1874-ki Marczius 1-ig elkészíteni, s rendeltetésök helyére szállítani.” Az alkotások kiállták az idő próbáját, ugyanis a tizenöt évi jótállást – amit Jakobey vállalt – jócskán meghaladva, a mai napig ott díszítik a kőhidgyarmati templom ódon falait, kifogástalan állapotban.
Boltíves sekrestyéje a még régebbi időkből maradt fenn. A jóval mélyebb alapokkal rendelkező építmény néhány évszázaddal megelőzi a templom többi részét. A kőhidgyarmati Szent Móric római katolikus templomot 1971-ben vették fel a műemlékvédelmi hivatal jegyzékébe.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésKőhídgyarmat [Kamenný Most]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS47.853953, 18.653753
Pontos helyszín, címKőhidgyarmat 60 / Kamenný Most 60
Készítés időpontja1742-1746
Készíttető neveEsztergomi káptalan
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaegyházi tevékenység
FeliratMARIA 1746
Gondozását felügyeliegyházközség, önkormányzat
ForrásinformációkJuhász Gyula: Kőhidgyarmat (KT Komárom, 2008), * Némethy Lajos: Series Parochiarum Et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Esztergom, 1894., * Dr. Knauz Nándor: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. I. kötet. Esztergom, 1874., * Dr. Knauz Nándor: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. II. kötet. Esztergom, 1882.
Rövid URL
ID18177
Módosítás dátuma2018. január 18.
kohidgyarmat-szent-moric-a-sekrestye-bejarat
kohidgyarmat-szent-moric-katolikus-templom-hatulnezet
kohidgyarmat-szent-moric-katolikus-templom-alacsony-toronnyal
kohidgyarmat-szent-moric-fooltar
kohidgyarmat-szent-moric-a-templombelso
kohidgyarmat-szent-moric-szent-istvan-fooltar-bal
kohidgyarmat-szent-moric-szent-laszlo-fooltar-jobb

Hibát talált?

Üzenőfal