Élete:
Magyar fizikus, szül. Szimőn 1800. jan. 11., megh. Győrött 1895. dec. 13.
Gimnáziumi tanulmányait Nagyszombatban és Pozsonyban végezte. Pannonhalmán 1817-ben belépett a Szent Benedek-rendbe. Győrött a gimnáziumban, majd a bencés líceumban tanított. Tanári pályáját 1831-től kezdve Pozsonyban folytatta, majd 1840-ben elfoglalta a pesti egyetem fizika tanszékét, és itt dolgozott 38 éven át. Már 1850-ben megjelent első fizika tankönyve: a Természettan elemei. Ennek sajnos csak első része készült el teljes terjedelemben: A súlyos testek természettana. További része lett volna a Hőtan, mely egy 66 oldalas kéziratban őrződött meg Pannonhalmán, a Főapátsági Könyvtárban. Ezt a kéziratot 1990-ben kiadta a Műszaki Könyvkiadó, Hőtan címmel.
1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, anélkül, hogy előbb levelező tag lett volna. 1863-ban rektor az egyetemen. Munkásságáért királyi tanácsosi címet és vaskorona-rendet is kap. Nyugalomba vonulása után élete utolsó éveire Győrbe vonul vissza.
Gyakorlati jellegű találmányai is jelentősek: szódavízgyártó gépet, osztógépet, optikai rácsokat is készített. Legnagyobb eredményeit azonban az elektromosság terén éri el. Oersted, Ampère és Schweigger találmányait megismerve különös érdeklődéssel fordul az elektromagnetizmus felé. E téren két nagy felfedezése: az elektromágneses forgások és a dinamó-elv. Három ilyen forgó szerkezet leírását adta: az elsőben a galvánáram vezetése szilárd helyzetű és az elektromágnes forog, a másodikban az elektromágnes áll szilárdan és az áramvezető forog körülötte, a harmadikban a multiplikátor drótját is elektromágnessel helyettesítette.
1829-ben megalkotta a világ első gyakorlatban is működő villanymotorját, ahogy ő nevezte: a „villamdelejes forgonyt”.
A dinamo-elektromos gép eszméjével hat esztendővel megelőzte Siemenset, de kutatási eredményeit nem közölte a tudományos világgal, ezért a gép feltalálása Siemens nevéhez fűződik. (1867) Jedlik készüléke sajátkezű használati utasításával együtt a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárában található.
Az 1873-as bécsi világkiállításon kiállították „csöves villamszedőjét”, s a nemzetközi zsüri haladási éremmel tüntette ki.
Ne feledkezzünk meg nyelvújító tevékenységéről sem: neki tulajdoníthatók pl. a következő szavaink: dugattyú, eredő, huzal, nyomaték, térfogat, valamint a halmazállapot és a hullámelhajlás kifejezések. Érdekességként megemlíthetjük azóta már feledésbe merült nyelvi leleményeit is: az ion helyett: meneny, az anion és kation helyett bemeneny illetve kimeneny.

Szoboravató:
1993. október 30-án avatták Jedlik Ányos mellszobrát, Lipcsey György szobrász alkotását.
Az ünnepséget Szímő polgármestere Morvai István, és a Jedlik Emlékbizottság tagjai (Kantár Éva, Csémy Éva, Csontos Gizella és a Csemadok Szímői Alapszervezete) rendezték.
Az avatóünnepély műsora:
– Az iskola falán elhelyezett Jedlik emléktábla megkoszorúzása, szentmise a templomban Ďurčo Zoltán esperes közreműködésével, Jedlik Ányos mellszobrának leleplezése, és az emléktábla felszentelése (ünnepi szónok Csáky Pál, előadók Dráfi Mátyás és a Concordia vegyeskórus).
– A Jedlik Ányos emlékkiállítás megnyitása a Budapesti Országos Műszaki Múzeum anyagából – megnyitotta Dr. Szabadvári Ferenc főigazgató
– Szeminárium a fizikus munkásságáról, Nagy András szímői Jedlik kutató, tudományos társaságok tagjai, megemlékezés a község 880 éves jubileumáról – a község monográfiájának bemutatása Szapu Magda munkája „Életmódvizsgálatok a Vág völgyében” címmel.
Vendégek: Szabó Tibor a Határontúli Magyarok Szövetségéből, dr. Halz József a Rákóczi Szövetség és az akkor alakult Budapesti Jedlik Ányos Társaság elnöke, Plócz Katalin az ELTE Fizikai Társulatából, a Csepeli Jedlik Ányos Gimnázium és a Győri Benczés Gimnázium tanárai és diákjai, Tab testvérváros polgármestere Farkas István, Sunyovszky Szilvia és Szabó László a Pozsonyi MKI-ből, Filakovszky János parlamenti képviselő, Hodossy Gyula a Cserkésszövetségből,  Jedlik rokonok Bécsből, Pozsonyból, Kassáról és Szombathelyről.