A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első templomot. Amikor Nemcsényi Adolf rektor részére elegendő pénz állt rendelkezésre, a templomot elbonttatta és 1742-ben elkezdte a ma is látható kéttornyú templom építését. 1759-ben az egész épületegyüttes leégett. Mivel elegendő anyagi forrás állt rendelkezésre, kijavítása és kibővítése azonnal el is kezdődött. A templomot Fuchs Ferenc nyitrai püspök szentelte fel 1789-ben.

Az épületegyüttes uralja az Alsóváros látképét. 1701-1702-ben épült meg az épületegyüttes piarista kolostorként szolgáló, a szerzetesek számára kialakított része. A kolostor kétszintes, részben alagsorral ellátott. Az épület a főtér felől két fő és a két oldalsó bejáraton keresztül közelíthető meg. Szárnyai egy belső udvart fognak közre. A kora barokk Szt. László templom a kolostor közepén helyezkedik el. A templom homlokzatát 2 monumentális, égbetörő rézsisakkal ellátott oldaltorony szegélyezi. A déli torony három új haranggal van ellátva az 1928-as évből, viszont a legrégebbi harang az 1429-es évből származik.
A nyitrai piarista gimnázium (Szent László Király Gimnázium) 1698-tól 1919-ig működött. Fenntartója a piarista rend volt, de a fenntartáshoz a nyitrai püspökség, a Tanulmányi Alap és Nyitra városa is hozzájárult. 1992-től a piarista rend szlovákiai rendtartományának fenntartásában ismét egyházi gimnáziumként működik.
A piaristák Nyitrán 1698-ban kezdték meg a tanítást az esztergomi káptalan ottani házában. Eleinte csak alamizsnából éltek, majd 1699-ben Lehoczy Márton kapitánytól telket, Bottyán János ezredestől pedig misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt, így ettől az évtől sorban megnyílhattak a felsőbb osztályok is, 1701-től a grammatica’ és syntaxis, 1702-től az arithmetica, 1706-tól a poetica és 1707-től a rhetorica. 1721-ben iskolai színházterem épült. A változó állami tanrendi előírásoknak megfelelően 1777-től öt, 1806-tól hat osztályos, 1850-től nyolc osztályos gimnázium lett. 1844-ben a tanítási nyelv továbbra is a latin maradt, a magyar és a szlovák segédnyelv lett. 1853-ban volt az első érettségi vizsga. 1861-től az oktatás nyelve a magyar és a szlovák, 1868-tól magyar a tannyelv, a szlovák segédnyelv lett.
1864-ig csak piarista tanárai voltak, akkortól hét piarista tanár mellett hat nyitrai egyházmegyés pap is tanított, de az iskola piarista vezetése egészen 1919-ig megmaradt.
A tanulók létszáma 1741-ben 753, 1774-ben 1000 körül, 1862-ben 383, 1880-ban 395 (19), 1900-ban 492 (25), 1910-ben 460 (38). A mélypont a tanulók számát illetően az 1704-es év, az 1780-as évek vége, illetve 1851-1853 voltak amikor csak 200 körüli tanulószám volt. 1899-ben a gimnázium új épületbe költözött, majd fölvette a Szent László Király Gimnázium nevet. Az 1918/1919-es tanévben az intézményben 484 tanulót oktattak, és 21 személyes konviktusa volt.
Nyitrát 1918. december 6-án szállták meg a csehszlovák csapatok, és a tanítást szénhiány miatt szüneteltették. 1919 elejétől a gimnáziumban rendes tárgyként tanították a szlovák nyelvet, de a tanévet április 30-án vizsgák nélkül kellett befejezni. Májusban volt az utolsó magyar nyelvű szóbeli érettségi. 1919. szeptember 12-én az intézményt csehszlovák reálgimnáziumnak nyilvánították, és a piarista rendházat is kisajátították. A felvidéki születésű atyákat Podolinba küldték, a többieket kiutasították. A kollégiumot szeptember 15-én lefoglalták.
A gimnáziumnak több más mellett gazdag könyvtára, érem-, régiségtani és természettudományos gyűjteménye is volt.
1992-ben a szlovák piaristák visszakapták az államtól a rendház és az iskola épületét, és utóbbiban szlovák nyelvű gimnáziumot indítottak.

Jeles tanárai és diákjai:
Bulla Ede / Holló Imre / 1706-1714 Tagányi Béla / 1733 Cörver Elek / 1735 Horváth Mihály / 1735 Orosz Zsigmond (1717-1782) a kegyesrend tartományi főnöke. / 1738 Deményi László / 1741 Nemcsényi Adolf / 1749 Conradi Norbert / 1776-1782 Bielek László / 1800-1817 Kelle Lipót / 1810 Diénes Antal / 1852-1863 Kapronczay Ede házfőnök és gimnáziumi igazgató-tanár. / 1860 Chorényi József / 1862-1863 és 1865–1867 Varsányi Pongrác / 1865–1886 között itt oktatott Csősz Mihály Imre. / 1861-ben és 1879-ben itt oktatott Vágner József. / 1886-1887 Takáts Sándor

Itt tanultak többek között:

Agárdy Gyula piarista, karikatúra-rajzoló / Andrássy Antal Rozsnyó püspöke / Bajtay Antal, piarista, erdélyi püspök / Bangha Béla jezsuita / Bartakovics Béla egri érsek / Bartal György kereskedelmi miniszter / Bossányi Imre orvos / Cörver Elek piarista, természettudós / Cörver János piarista / Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő / Császka György szepesi püspök / Laczkó Dezső geológus, paleontológus, piarista tanár, házfőnök, gimnáziumigazgató / Láng Adolf Ferenc természettudós / Lyka Károly magyar művészettörténész, kritikus, festő / Marczibányi Lőrinc főispán / Mihalovics Ede teológiai tanár / Chrenóczy-Nagy József orvos / Ocskay László / Ocskay Rezső főispán / Dezericzky Ince piarista, történész, teológus / Erdősi Imre piarista, honvéd tábori lelkész / Ernyey József gyógyszerész, múzeumi igazgató / Feketeházy János hídépítő mérnök / Frideczky Timót Nyitra vármegye főispánja / Grassalkovich Antal / Höllrigl József régész, művészettörténész / Kámánházy László váci püspök / Kelecsényi József régész / Kelecsényi Károly entomológus / Kiss István jogi doktor, joglíceumi tanár / Klimó György pécsi püspök / Kossovich Károly / Kubicza Pál Trencsén vármegye főispánja / Padányi Biró Márton veszprémi püspök. / Podhradczky József udvari kamarai számvevőtiszt, az MTA rendes tagja. / Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök / Rappensberger Vilmos főgimnáziumi igazgató. / Riszner Gyula nyitrazsámbokréti plébános. / Rudnay Sándor bíboros, esztergomi érsek / Samassa József egri érsek / Schuszter Konstantin kassai püspök / Spányik Glicér piarista, a Helytartótanács Tanulmányi bizottságának elnöke / Szinnyei József bibliográfus / Jozef Tiso (Tisza József), az első szlovák köztársaság elnöke / Takáts Sándor piarista tanár, művelődéstörténész / Tapolcsányi Gergely piarista, tartományfőnök / Tóth Vilmos belügyminiszter / Szerdahelyi Gábor besztercei püspök / Várkonyi Nándor (1896–1975) író, kultúrtörténész / Véber Antal (1855-1902) piarista házfőnök, gimnáziumi igazgató. / Véneny Lajos (1888-1975) növénynemesítő