Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. február 27.

Frölich Dávid lakóháza és emléktáblája

Frölich Dávid lakóháza és emléktáblája

Frölich Dávid (Késmárk, 1595. – Lőcse, 1648. ápr. 24.) Geográfus, kalendáriumkészítő, csillagász és matematikus volt, aki jelentékeny fizikai ismeretekkel is rendelkezett. Magányos alakja e századnak, korát sok szempontból megelőzte. Tanítványa, követője nem volt, és az utókor még sokkal mostohábban bánt vele, mint Honterus Jánossal, a tudós nyomdásszal és tanítómesterrel, akinek műveivel legalább a szorgalmas filológusok és egyháztörténészek foglalkoztak.
Tanulmányait az Odera melletti Frankfurtban végezte, és összesen tizenkét esztendőt töltött külföldi utazásokkal. Különösen magyar, német és latin nyelvű kalendáriumaival olyan hírnévre tett szert, hogy III. Ferdinánd “császári és királyi matematikus” címmel tüntette ki, és nyugdíjat biztosított számára. Külföldről hazatérte után Késmárkon élt, és irodalmi munkássága mellett magántanítóként matematikát és történelmet adott elő. Hírnevét azonban nem tudományának köszönhette, hanem annak, hogy elsőként mászta meg a Magas-Tátra csúcsait, mégpedig 1615-ben.
Ő maga két művében, az 1639-ben megjelent Medulla Geographiae..-ban, és az 1644-es kiadású Cynosura Viatorumban is leírja ezt az eseményt. Ez nem elsősorban azért érdekes, mert őt mint korai alpinistát ismerjük meg, hanem azért, mert ez alkalommal szerzett megfigyeléseinek leírásai mint igazi természettudóst mutatják be egy olyan korban, amikor sokkal inkább szokás volt a régi irodalom vad spekulációit feleleveníteni, mint a saját tapasztalatokról beszámolni.
F. D. ugyanis a légnyomásnak a földrajzi magassággal való változását sokkal előbb észlelte, mint ahogy ezt Torricelliről, Pascalról vagy másokról az egyetemes fizikatörténet-írás feljegyezte. Munkásságában a korában legmodernebbnek számító gondolatok mellett megtaláljuk az előző század, vagy annál régebbi korok babonáit is. De ne feledjük: még a 18. században is találkozunk az övéhez hasonló ellentmondásokkal.
Műveit három csoportra oszthatjuk. Az egyikbe földrajzi munkái tartoznak, a Medulla mint kimondottan földleírás, és a Cynosurae peregrinantium,amely műfajilag vegyes: földrajzon kívül erkölcstani, történeti, vagy akár szórakoztató munkának is nevezhető. A másik – mennyiségileg legnagyobb – részt alkotják munkásságában a kalendáriumok. Ezeket azonban nem lehet egyszerűen, mint egyetlen műfajhoz tartozó műveket elkönyvelni. Nyelvük magyar, német és latin, s évente jelentek meg. Műveinek harmadik csoportjába tartoznak a kalendáriumoknak a hagyomány szerint nem egészen odaillő fejezetei, valamint az Anatome Revolutionis Mundanae (A világ forgásának vázlata), amelyet még 1632-ben írt, megmutatva, hogy nem egészen ért egyet saját kalendáriumaival sem.
F. D. tehát a 17. század első felének legtermékenyebb kalendáriumszerzője, aki 1623-tól kezdve évente adta ki e munkáit Fasti vagy Ephemeris címen latinul, magyarul mint “Fröelich Dávid késmárki Astronomus Kalendáriumá”-t, és talán legnagyobb számban (legalábbis a legnagyobb számban fennmaradt) német nyelvű “Schreibkalender”-jeit: “Almanach”-jait vagy “Tagebuch”-jait.
A kalendáriumok a népszerű ismeretterjesztés első megjelenési formájának mondhatók, és F D. valóban e műfaj mesterének mutatkozik. Elmefuttatása pl. a meteorológiáról – sok hasonlóval együtt a Prognosticon egyes fejezetei közé van elhelyezve, mint néhány “nützliche und lustige Fragen”-ra adott válasz. Nyilvánvaló, hogy nemcsak érdekesebbé és színesebbé akarta tenni ezzel a kalendáriumot, hanem a kérdéseket éppen azért helyezte két Prognosticon közé, mert azt, hogy milyen termés lesz, vagy milyen járványok várhatók, azt az olvasók biztosan elolvasták, és így a tudományos kérdések iránti érdeklődésnek a felkeltésére a legjobb mód volt ez az ügyes szerkesztési elv.

Fröhlich Dávid hajdani lakóháza és az azon függő emléktábla a késmárki Fő utca 54/22-es szám alatt lelhető fel.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésKésmárk [Kežmarok]
Besorolásországos
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS49.138285, 20.432834
Pontos helyszín, címFő tér 54/22. - Hlavné námestie 54/22.
Készítés időpontjaismeretlen
Készíttető neveismeretlen
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okaemlékezetmegőrzés
FeliratItt élt és alkotott / Frölich Dávid (Dávid Fröhlich) / 1595 – 1648 / császári és királyi csillagász, matematikus / geográfus
Gondozását felügyeliismeretlen
Forrásinformációkhttps://tudosnaptar.kfki.hu/f/r/frohlichd/frohlichdpant.html
ID28727
Módosítás dátuma2020. február 11.
kesmark-frohlich-david-haza-emlektablaja (2)
kesmark-frohlich-david-haza-emlektablaja (3)
kesmark-frohlich-david-haza-emlektablaja (4)

Hibát talált?

Üzenőfal