Az írott forrásban először 1654-ben említett templom 1741-ben egy tűzvész során leégett. Ezt követően – immár a pálos rend irányításával – hat év alatt sikerült újjáépíteni a templomot. Ekkor kapta a ma is meghatározó, barokk képét.
A zárt beépítésű utcafronton álló, elől oromzatos, egyenesen záródó szentélyrészén kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett, egyhajós templom. Barokkos, ívelt attikával koronázott utcai homlokzatát négy hatalmas pilaszter tagolja, míg a homlokzat két szélét 1-1 kisebb, hasonló pilaszter zárja le. A homlokzat tengelyében elhelyezett, szokatlanul kis méretű, kőkeretes bejárati ajtaja fölött két sorban ablakok ill. szoborfülkék láthatóak.
A templom belső berendezése, a szószék és a mellékoltárok szintén barokk stílusúak. Az eredeti barokk főoltár sajnos nem maradt ránk, ahogy elpusztultak azok a szobrok is, melyek egykor az utcai főhomlokzat szoborfülkéit díszítették.