Néhány háznyira az evangélikus templomtól áll Székely Tibor, zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó szülőháza. A rajta függő emléktábla Szabadka város ajándéka, mivel Székely Tibor élete jelentős részét ott töltötte, végső nyugalomra is ott lelt. A háromnyelvű emléktáblán – szlovák. eszperantó és szerb-horvát (Székely Tibor anyanyelvén „elfelejtették” feltüntetni a szöveget) nyelven – ez áll: Szülőház, Székely Tibor, 1912 – 1988, Szepesszombat – Szabadka, író, utazó, Szabadka város ajándéka 1995.6.26.
Székely Tibor Szepesszombaton született 1912. február 14-én. Anyanyelve a magyar volt, de élete során 22 nyelvet használt, ebből élete végéig nyolc nyelvet társalgási szinten (szerb-horvát, német, angol, francia, eszperantó, spanyol, olasz). Tagja volt az Eszperantó Nyelvi Akadémiának és tiszteletbeli tagja volt az Eszperantó Világszövetségnek (Universala Esperanto-Asocio, UEA). Édesanyja Hajmann Szidónia, édesapja Székely Lipót, testvérei pedig Piroska, Antal és Katalin. Édesapja foglalkozása állatorvos volt. Gyermekkorában családja többször költözött, először Csenére (mai Románia), majd Kikindára. Az elemi iskola után a montenegrói Nikšićben érettségizett 1929-ben. Zágrábban jogot tanult, ahol 1934-ben meg is szerezte diplomáját. A jogi egyetemet édesapja kívánságára választotta. ,,Mivel világcsavargóknak való fakultás nem létezett, nem volt mit szembeállítanom apám választásával“ vallotta. Életútja azt mutatja, hogy a jog nem érdekelte. Zágrábban dolgozott filmdramaturgként, közben szobrászatot és festészetet tanult, és újságírással is foglalkozott. Öt év múlva Argentínába ment, valójában ekkor kezdődtek a nagy utazásai, amelyek során kisebb megszakításokkal öt kontinens több mint hetven országában megfordult, vagy élt hosszabb-rövidebb ideig. Felesége az orosz származású Mary Reznik volt. Akivel a Brazíliai utazása során ismerkedett meg. Útitársa volt az amazonasi őserdő felfedezésében. Tibor és Mary 1946-ban összeházasodtak. Született egy fiuk, aki a Diego Reinaldo Székely nevet kapta. Sajnos kapcsolatuk feleségével megromlott, 1955-ben hivatalosan elváltak. Közben Belgrádba talált otthonra, végül pedig Szabadkán telepedett le. A Városi Múzeum igazgatója volt 1972-1976 között. 1987-ben életmű díjat kapott, megkapta a Szabadka város Októberi Díját. „Kellemes meglepetést jelent számomra mert nem vártam. Jó hogy éppen attól a várostól kaptam, amelyet otthonomul választottam: Szabadkától…”-mondta. Eredeti foglalkozásától, a jogtudománytól fontosabb volt számára a muzeológia, a néprajz és a nyelvek. Zágrábban befejezte a muzeológiát, sőt a magiszteri fokozatot is megszerezte.
Nagy mértékben hozzájárult az eszperantó nyelv népszerűsítéséhez, és hosszú ideig az Eszperantó Szövetség elnöke volt. Utazásai alkalmával a világ minden tájáról hozott magával tárgyakat, amelyre felfigyelt, amelyek megtetszettek neki. Képeket készített róluk, és leltárba vette őket. Expedíciói során számos filmet, hang- és képanyagot készített, ami a számára érdekes világot örökítette meg. Íróként is nagyon jelentős, hiszen harminc kötete jelent meg, amiket igen sok nyelvre lefordítottak. Székely Tibor, a felfedező, az eszperantista, az író és a világutazó, szabadkai polgárként 76 évesen hunyt el 1988. szeptember 20-án.