Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2020. december 4.

Mérey síremlék

Mérey síremlék

A szentély északi falán a sekrestyébe való bejárat mellett található a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium. Mérey Mihály alnádor és fia van a szentély alatti kriptában eltemetve. A síremléket gyermekei állíttatták. A relief középső párkánya alatt vörös márványból faragott és minden háttér nélkül a falra erősített domborművű két arcképet látunk, melyek közül az egyik Mérey Mihály öregségtől megtört, markáns arcvonásait őrzi, a másik oldalon fiának, a fiatalon meghalt Istvánnak az arcmása van.

Mérey Mihály a község földbirtokosa volt. A Szentgyörgyi család kihalása után a birtok a királyra szállván vissza, azt Ferdinánd 1544-ben Éberhard várával és az ehhez tartozó birtokokkal, így Csütörtök mezőváros egy részével is Mérey Mihálynak adta.
Mérey Mihály Somogy megyéből származott. Valószínűsíthető, hogy a krakkói egyetemem tanult, közjogi ismereteket Thurzó Elek országbíró titkáraként szerzett. Először a kormányzótanács tagja lett, majd 1554-től országbíró. Több határkiigazítás döntőbírája volt. 1564-től Oláh Miklós érsek mellett a királyi helytartó helyettese: „Pro-Palatinus Regni Hungariae”, vagyis alnádor. Legjelentősebb jogtudományi munkája az ún. Négyeskönyv, mely Werbőczy munkája után a legteljesebb magyar joggyűjtemény.
1572-ben Mérey Mihály meghalt, nem sokkal később legidősebb fia István is. Anna nevű lányának első férje Serédy Gáspár, második férje pedig Balassa András lett, mindketten Csütörtök későbbi birtokosai is. (A Balassa család egész az újkorig birtokosa a községnek.)
E szépmívű relief-síremlék három részre tagolt. Legfölül Krisztus feltámadását ábrázoló, félköríves, fehér márványból faragott dombormű van. Alatta az oszlopokra helyezett szemöldökgerenda márványlapján két részre tagolva egy latin nyelvű szöveget véstek, mely magyarul így hangzik:
„Mihály, a Mérey nemzetség dicsősége, jámborságban nagy és figyelemreméltó férfiú, egyben a magyar jogtudomány fénye és közéleti méltóság, itt van eltemetve. A mi századunkban hozzá hasonló nem volt, ámbár a végső öregség nagyon megviselte. Méltatlan kezünkből az irigy halál ragadta el. Ezt a mérhetetlenül nagy veszteséget mielőbbi temetéssel és szomorú gyásszal megsiratta a haza. Neked pedig, boldogult aggastyán, legyen könnyű a porladás, és kiváló erényeidért társulhass a magas égiekhez.”
Az emlékmű középső része két vörös színű féloszlop közé helyezett fehér márvány relief, mely Krisztus keresztre feszítését ábrázolja, Krisztus kiömlő vérét angyalkák fogják fel serlegekben. A kereszt hátterében egy városképet látunk, a keresztfa tövében pedig korabeli ruhákba öltözött családtagok csoportja térdel és imádkozik.
Az alsó részen levélindával keretelt tábla van, ugyancsak fehér márványból, amit félkörívesen a Mérey és a Forgách családok címere zár le . A tábla feliratán a Mérey Mihályra és családjára vonatkozó latin szöveg magyarul így hangzik:
„Somogy megyéből származó Nagyságos Mérey úrnak, aki míg élt, Ferdinánd és Miksa római császároknak, Magyarország királyainak hűséges és állhatatos munkatársa volt; tőlük a nádorhelyettes méltóságot kapta, és a jogszolgáltatásban mint fedhetetlen férfiú, mint példás jámborságú aggastyán, a hazának dísze volt. Ezt az emlékművet élő gyermekei: Imre, Mihály, Zsófia és Katalin állították a legkedvesebb szülőnek és házastársnak. Élt 72 évet, meghalt Krisztus után az 1572. esztendőben, február 26-án. Ugyanebben a sorsban, nem sokkal utána követték őt felesége, Julianna és gyermeke, István, aki 32 évet élt. Ezért ők is ugyanitt vannak eltemetve.
Akik életben vagytok, emlékezzetek a halandóságra.”
(Mindkét latin szöveg Sill Ferenc fordítása.)
Ipolyi Arnold úgy véli, hogy a síremlék veretes latin szövegét talán a közelben, Felbáron birtokos és klasszikus műveltségű történettudós, Istvánffy Miklós szerkesztette. Az emlékmű egyébként a reneszánsz korban megszaporodó síremlékek közül is az egyik legművészibb kivitelezésű, s máig nagyon jó állapotban van.

Kategóriatemetők, sírkövek, sírhelyek
TelepülésCsütörtök, Csallóközcsütörtök [Štvrtok na Ostrove]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.097816, 17.356019
Pontos helyszín, címA katolikus templomban található.
Készítés időpontja16. század
Készíttető nevea család
Létrehozóismeretlen
Készítés céljának ismert okakegyeletadás
Gondozását felügyeliKatolikus egyház
ForrásinformációkKovács László: Csallóközcsütörtök szakrális emlékei, Csallóközcsütörtök Önkormányzata, 2014
Rövid URL
ID6396
Módosítás dátuma2014. november 19.
Mérey síremlék
Mérey síremlék

Hibát talált?

Üzenőfal