Egy nagy feketemárvány-kereszt áll Kondor József (1868-1934) földbirtokos sírján, melyet kovácsoltvas kerítés keretez.
… A Kondor család eredetileg Felsőőrben volt birtokos, 1582-ben Rudolf királytól nyerték adománylevelüket. A Magyar Korona Országainak Statisztikájá-ban (Budapest. 1897) már Ipolykeszi jelentős birtokosai közt jegyzik Kondor Józsefet (1868-1934) a maga 460 kataszteri hold földjével. Ennek jelentős részét a szántó (311 kh) és a legelő (114 kh) tette ki, de volt 33 holdnyi erdeje is. Uradalmában korszerű mezőgazdasági gépeket: járgányt, lokomobilt, cséplőszekrényt, vetőgépet, rostát, szecskavágót használt, ezen kívül 16 vasekével, 6 boronával, 3 hengerrel és 9 igás szekérrel rendelkezett. A Borovszky-féle monográfia már 700 holdasnak tünteti fel a Kondor-birtokot, melynek földjeit az ötös vetésforgó szerint művelték, s a búzán, árpán és takarmányféléken kívül mákot is termeltek külföldi értékesítésre. Kondor továbbá foglalkozott még nyugati szarvasmarha-fajta, magyar igásökör és baromfi tenyésztéssel is. A munkabér a napszámosoknál 1-2 korona között mozgott (Borovszky S. é.n. 149.)
A Kondor-uradalom központja a templom mögötti dombon volt, Újfalu szélén. A helybeliek visszaemlékezése szerint az uradalom mintabirtokként funkcionált: saját villanyteleppel, önitatós istállókkal, gőzgépekkel, stb. A kastélyt valaha szép park övezte, s a birtokosának értékes könyvtára is volt. Kondor József 1926-ban 50 ezer korona értékű alapítványt tett, melynek kamatát minden évben a szegények közt osztotta szét. A földbirtokos 1934-ben halt meg, s Keszin temették el.