Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye
2024. november 8.

Keresztelő Szent János plébániatemplom

Keresztelő Szent János plébániatemplom

Az első katolikus templom a 11. században a város főterén épült. Ekkor a lakosság katolikus volt, Luther és Kálvin reformációja után azonban Rimaszombatban is történtek változások. Az 1524. évben a helybeli magas egyházi méltóságot viselő katolikus pap Em. Bebek megnősült, s az egész egyházközösséggel elfogadta Luther tanát. 1594–ben többségben voltak Kálvin János követői. A hívek a régi temető bejárata melletti Szűz Mária kápolnába jártak istentiszteletekre. A téren álló templom eredetileg katolikus volt, de a reformáció után a kálvinisták használták. Fordulat csak Mária Terézia uralkodása alatt állt be. A királyi bíróság végső határozata 1771. április 9–én a katolikusok javára döntött. A per befejezése után Karaba György misszionárius lett az első katolikus plébános. Az eredeti templomot az összeomlás fenyegette. Ezért 1775-ben lerombolták, és Mária Terézia királynő új templomot épített, amely a mai napig fennáll. A templom bejárata fölött való latin felírás is tanúskodik róla:
REX / AUGUSTA / MARIA THERESIA / DEO ET CATHOLICIS / POSUIT (Fenséges Királynő Mária Terézia, építtette Istennek és a katolikusoknak)
A templomot 1792. szeptember 30-án, II. Andrássy Antal, rozsnyói püspök szentelte fel.
A templom késői barokk stílusban épült. A főoltáron díszes márványba ékelt kép Fisher bécsi tanár és udvari festő művészi alkotása. Keresztelő Szent János fejvételét ábrázolja. Heródiás modelljét maga a királynő Mária Terézia állta.
Elöl, a jobb oldalon Nepomuki Sz. János mellékoltára áll, ismeretlen festőtől. A bal oldalon Avilai Sz. Teréz mellékoltára található. A képet a nagyszombati Zannusti József művész festette 1781–ben. Hátul jobbra Sz. András apostol mellékoltára van elhelyezve, melyet Zauzig József lőcsei művész festett 1834–ben. A bal oldali Szent Anna oltárt 1913–ban Lassgaftner festette.
A főoltár felett baloldalon falfestmény van, amely Szent István magyar király halálát ábrázolja. A jobb oldali kép a főoltár felett Szent László magyar királyt szemlélteti, amint vizet fakaszt a sziklából kísérete számára, mint egykor Mózes a pusztában. Mindkét képet Obendorf Gusztáv, rimaszombati gimnáziumi tanár, festette 1942–ben.
A templomot 1878-ban renoválták. A boltozat mostani festményét Ádám Gyula rozsnyói művész alkotta.
A templomtoronyban eredetileg három harang volt, melyek a szentelésnél Szentháromság, Szent György, Szent József nevet kapták. A harangokat 1779-ben készítették, amiről a kapu feletti felirat is tanúskodik.
Egyéb részletekről a rimaszombati Gömöri múzeumban lehet tudomást szerezni. Ott található az eredeti, gótikus templom külsejének festménye, valamint a katolikusok és a kálvinisták 1769. június 25-én történt összeütközésének festett képe.

Kategóriaépület, építmény
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapotjó, karbantartott
GPS48.383474, 20.017792
Pontos helyszín, címa város főterén található
Készítés időpontja1792. szeptember 30.
Készíttető neveMária Terézia királynő
Készítés céljának ismert okaIsten dicsőségére
FeliratREX / AUGUSTA / MARIA THERESIA / DEO ET CATHOLICIS / POSUIT (Fenséges Királynő Mária Terézia, építtette Istennek és a katolikusoknak)
Gondozását felügyelikatolikus egyház
Forrásinformációkhttp://rimavskasobota.fara.sk/hu/a-templom-tortenete/
Rövid URL
ID13015
Módosítás dátuma2016. május 2.
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom
Keresztelő Szent János plébániatemplom

Hibát talált?

Üzenőfal