Az Ipoly mente jellegzetes települése Ipolybalog. 1232-ben említik először, mint a zólyomi erdőispánsághoz tartozó települést, bár templomáról közvetve már az 1100-as években is megemlékeznek.

A templom román kori emlékei közé tartozik a hajó és a szentély fala, valamint a legutóbbi javításkor előkerült félköríves portálé a déli oldalon, és az ablakok fragmentumai. A gótikus átalakítás kora ugyan ismeretlen, de emlékei máig megtalálhatók a templomban. Ilyen a szentély keresztboltozatának kő bordázata, melynek ívei egy egyszerű zárókőben futnak össze a mennyezeten, és ugyancsak egyszerű gyámkőben végződnek a szentély falán. A szentélyt a sekrestyétől elválasztó szemöldökgyámos ajtó is ebből a korból való, valamint mellette az egyszerű kiképzésű szentségház.

A szentély falán a templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázoló gótikus falikép is előkerült a legutóbbi restauráláskor, ám a szakszerű felújításra akkor nem volt pénz, ezért a festmény mai napig mészréteg alatt rejtőzik.

A templom érdekessége a tornyának csúcsán látható magyar királyi korona másolata. Ezt azzal magyarázzák, hogy Károly Róbert és Vencel trónviszályának idején a koronát egy éjszakán át a templomban őrizték. Ennek hitelességét még nem igazolták, ám az tény, hogy a pozsonyi Szent Márton-székesegyházon kívül ez az egyik templom, melynek tornyát a korona díszíti