Hetény község a török háborúk után népesült be újra, valamikor az 1606-os év után. A Vág és a Garam folyók vidékéről érkeztek az új lakosok a mai Aszeg és az Őrspuszta, vagyis a mai Sunnyogó falurészre. Az új lakók a házaikat agyagból döngölve építették. Az építkezéshez szükséges anyagot a falu bizonyos részeiről ásták ki. Az így kiásott földterület az esőzések és a hóolvadás következtében vízzel telítődött, és így keletkeztek a község tavai. Pl. a Komjáti-tó, a Cigánytó, a Kocsis-tó, a Kocsma-tó, a Temető-tó, a Fődíte, a Nagy-tó egy része.
Száz évvel ezelőtt Hetényen rengeteg tó volt. Azóta az emberek betemették, vagy kiszáradtak. Ezek közül már csak a Nagy tó maradt. Ez is azonban veszélybe került, valamikor az 1980–as években. Az utolsó pillanatban azonban sikerült megmenteni, 1983-ban kimélyítették, s a nádast elkezdték kordában tartani. 1925-ben berlini filmesek forgattak itt, s lefilmezték a nagy tavat is. Több hetényi is szerepelt a filmben, mára már azonban csak a Komáromi Lapok hasábajain olvashatunk erről az eseményről. Az anyagot nem sikerült megszerezni, mivel a berlini filmvállalat akkor magánkézben volt.
A hetényi Nagy Tavat a 2000-es években újra veszélybe sodorta az elszennyeződés – többen beleengedték a háztartások szennyvizét, és beledobálták a szemetet -, az elnádasodás, majd a víz leapadása. A község 2010-ben azonban újra kimélyíttette, kitisztíttatta. A tavat 2011 óta magánvállalkozó bérli, és mint horgásztavat üzemelteti. A tó közepén található félszigeten az összes öreg, veszélyes és allergén nyárfát kivágták, új fákat telepítettek. A tó közepén álló halászcsárdát felújították, a belső parton horgászhelyeket létesítettek.
A külső parton hagyják a nádat elterjedni, hogy a halaknak búvóhelyül szolgálhasson, illetve megőrizték a régi fűzfákat és nyárfákat.
Azóta a tó körül pihenőhelyeket is létesítettek. Így a Nagy tó a közepén álló, Gólya csárdával együtt Hetény egyik legszebb és leglátogatottabb része lett.