Az 1965-ös árvíz által lepusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta első írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsőbb politikai, társadalmi körökben sem. 1967. október 14-e a település egyik legjelentősebb napja lett, ismét visszakapta városi rangját. Ezt a krónikás így jegyezte le:

„Az ünnepi hangulat már reggel óta tartott, bár az ünnepélyes várossá nyilvánítást csak a délutáni órákra tervezték. Gúta lakosait reggel friss fúvószene ébresztette és csalogatta ki a térre, ahol már valódi ünnepélyes hangulat uralkodott. Az ünnepségen becses vendégek vettek részt, kerületi és járási politikai vezetők, valamint azoknak az üzemeknek és intézményeknek a képviselői, amelyek a város újjászületését segítették. A városnézés után a Szabadság téren leleplezték az árvíz emlékművét, Nagy János szobrász alkotását, melynek címe „Anyaföld”, és amely a Csallóköz termékeny földjét, az itt élő emberek kitartását jelképezi. Az ünnepségen Alexander Dubček mondott beszédet, és átnyújtotta Jányi Jánosnak, a hnb elnökének a várossá nyilvánításról szóló okiratokat.”

Gúta városi rangra való emelésével új történelmi fejezet kezdődött. A kizárólag mezőgazdasági jellegű község várossá alakulva hirtelen fejlődő iparával jelentős társadalmi-kulturális központtá vált.

A várossá nyilvánítás 50. évfordulóját emléktáblával tisztelték meg. A városháza falán 2017. november 10-én elhelyezett emléktáblán – Darázs Rozália ógyallai képzőművész alkotása – Gúta két legjelentősebb jelképe látható, egyrészt a város címere egy 1600 körüli rézkarc alapján, másrészt az 1800-as évek elejéről származó jegyzői pecsét; ez utóbbi különlegessége, hogy Szent Adalbertet, az Esztergomi Egyházmegye jelképét nem vértanúként, hanem Szent István keresztelő püspökeként ábrázolja. Az emléktábla-avatás során köszöntötték az 1967. november 2-án született Nagyné Magdalin Mónikát, aki a már város Gúta első újszülöttje volt. „A várossá nyilvánítás nemcsak rangot, hanem büszkeséget, tekintélyt és felelősséget is jelent” – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Horváth Árpád. Kiemelte, hogy a város az összefogás, az önfeláldozás jelképe is, hiszen ezek az erények kellettek újjáépítéséhez. Az ünnepi testületi ülésen átadták a Pro Urbe díjat is. A rangos elismerést Guba Barnabás gyermekorvos, Vincze Ferenc cselgáncsedző és Harmathné Vörös Kornélia néprajzos kapta. Guba Barnabás 1968-tól, közel hat évtizede praktizál a városban, három vagy talán négy nemzedék egészségét, fejlődését felügyelte. Vincze Ferenc edzői tevékenysége 36 éve alatt több mint 2000 fiatal fordult meg a gútai tatamin, 65 országos bajnoki érmet szerezve. Harmathné Vörös Kornélia a település néprajzi hagyományait, ősi szókincsét, rég elfeledett történeteit, lakodalmi hagyományait, a gyermekjátékokat, mondókákat gyűjtötte fáradhatatlanul; egészségi okok miatt sajnos személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen.