Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok, amelyeket Fáy István és Káldy Gyula az ő neve alatt adtak közre. Ugyanez áll a Rákóczi-indulóra is, amely ugyancsak nem Czinka Panna műve, hanem a 19. sz. elejének reprezentáns magyar hangszeres darabja.
– Irod. Major Ervin: Népdal és verbunkos (Kodály Emlékkv., Bp., 1953). – Szi. Dózsa Endre: Cz. P. (r., I-II, Kolozsvár, 1913); Balázs Béla-Kodály Zoltán: Cz. P. balladája (színjáték, Bp., 1948).
Halálának 220. évfordulóján, 1992-ben szép ünnepség keretében szobrot állítottak neki Gömörön, a kastéllyal szemben, ahol Petőfi 1845. május 28-án megszállt.  Évente Országos Czinka Panna prímásversenyt rendeznek Sajógömörön.
Sajógömör a mai napig nagy becsben tartja emlékét. Igo Aladár hanvai képzőművésszel elkészítették és 1992-ben felavatták mellszobrát. A művelődési ház előcsarnokában megtekinthető Fertő Dezső Czinka Pannáról és zenekaráról készült néhány kisebb domborműve. Czinka Pannát a sokáig Sajógömörön tanító id. Bódi Bertalan festményen is megörökítette, mely a kultúrház színháztermének bejárata felett található.