…A nánai – szerény kivitelű – emlékmű 1939-ben készült az 1. világháborúban elesettek és azon 10 fiatal emlékére, akiket 1919-ben a falut megszálló cseh légiósok lőttek le ártatlanul. A II. világháború újabb áldozatokat szedett. Ezek neveit 1952-ben a Csemadok helyi szervezete vésette a márványba. Akkor s utána még néhány alkalommal az alapszervezet megkoszorúzta, viselte gondját az emlékműnek. Ezután gazdátlan lett, csupán a nőszervezet gondozta a körülötte lévő kis parkot, miközben málott szerte a betonból készült emelvény. 1985-től napirenden volt megjavításának sürgetése. 1994. november 2-ára lett felújítva az önkormányzat által…
2016. augusztus 21-én a Szent István-napi ünnep keretein belül a korábban az I. és II. világháború hőseinek emlékére állított oszlopra felkerült a magyarság ősi jelképe, a Turul, vitéz Csák Attila pátyi szobrászművész alkotása.
Az ünnepség kezdetén Wass Albert: Hontalanság Hitvallása című verse Morvai Barbara gimnáziumi tanuló előadásában hangzott el. A helyi Csemadok elnöke, Dániel Erzsébet köszöntötte a rendezvény vendégeit, köztük Csáky Pált, az MKP EP-képviselőjét, az ünnepség szónokát, továbbá Farkas Iván országos alelnököt, Szigeti Lászlót, az MKP Országos Elnökségének tagját, Bolya Szabolcs járási elnököt, Popély Gyula történészt, Kiss Balázs követségi tanácsost és Molnár Dezső helyi polgármestert. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy ez az emlékmű a magyarság élni akarásának szimbóluma, amellyel a település lakossága tisztelegni akar a dicső ősök emléke előtt, s egyben hozzájárulni ahhoz, hogy a sokáig bűnös népnek nevezett magyarság visszanyerje önbecsülését. Elmondta, hogy az Emlékjel felállítását Béres Mária és Béres József helyi vállalkozók és a Bethlen Gábor Alap támogatta.
A folytatásban Csáky Pál EP-képviselő ünnepi beszéde hangzott el, aki a rendezvény fővédnöke volt. Beszédében Szent István szellemiségét idézte fel, amely büszkeséggel töltheti el nemzetünk tagjait, a külhoni magyarokét is. Hangsúlyozta: „2016-ban is azt mondjuk, hogy igenis ragaszkodunk nyelvünkhöz, kultúránkhoz, magyarságunkhoz, hagyományainkhoz, történelmünkhöz, szülőföldünkhöz és az egységes magyarság eszméjéhez. Mi itt, Nánán is ugyanolyan magyarnak érezzük magunkat, mint Budapest, Győr vagy Sopron bármelyik polgára. Lojális állampolgárai vagyunk egy másik országnak, betartjuk a törvényeit, néha jobban, mint az államalkotó többséghez tartozó egyének. Abban azonban nincs vita számunkra, hogy magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni!“ Augusztus 20-a egy fontos ünnep, ez egy mérföldkő, amely nemcsak a múltra utal vissza, hanem a jövőbe is mutat. A nemzet, amely nyelvben, kultúrában, történelemben, hagyományokban összekötötte és továbbra is összeköti fiait, ha elhatározásaikat vállalják, ha elveiket nem adják fel – sem Magyarországon sem a történelmi Felvidéken, illetve a világ más tájain sem. Ünnepi beszédét ezekkel a szavakkal zárta Csáky Pál: „Attól vagyunk emberek, hogy vannak értékeink, érzelmeink, s tudjuk, hogy mit akarunk, honnan jöttünk és hová megyünk. Nem hagyjuk magunkat elsodorni mindenféle XXI. századi kihívások által sem.”
Pálmai József éneke után sor került a Történelmi Emlékjel átadására. A Béres-család tagjai nemzetiszínű szalaggal kötötték át a szobrot. Béres József magánvállalkozó elmondta, hogy ez a turulszobor az összmagyarság jelképeként azt hirdeti, hogy mi magyarok voltunk, vagyunk és leszünk. Molnár Dezső polgármester Nána önkormányzata, lakossága és az egész felvidéki magyarság nevében köszönetet mondott a Béres házaspárnak, hogy egy nagy álom teljesülését anyagilag segítették. A műsor további részében Sárai Balázs Veres Péter: Ha nem lehetsz szálfa című versét szavalta el. Majd a koszorúzás következett, mialatt Vecserka Imre történelmi dallamokat adott elő tárogatón. Ezt követően Vadkerti Imre a zene nyelvén szólt az ünneplő közösséghez, Kormorán-dalokat adott elő, és az István, a király rockoperából részleteket. Csák Attila, a szobor megalkotója is a közönség elé lépett, hangsúlyozta, hogy a turulmadár a magyar lelkiséget, valamint az anyaországban és a határokon túl élő magyarság összetartozását jelképezi. Az ünnepi program zárásaként a Szent György Lovagrend a még élő nánai világháborús honvédnek, lovag Bőjti Flóriánnak kitüntető oklevelet adott át. Dániel Erzsébet ezekkel a szavakkal zárta az ünnepséget: „A turulmadarat 1200 év levegője veszi körül, s most községünk emlékművére is leszállt, hogy őrizze a múltat, és a jövőbe mutasson. Vigyázzunk rá, őrizzük mi is ezt az emlékművet! Kedves fiatalok, utánunk jövők, rátok vár a feladat, hiszen jelképek és ereklyék nélkül nincs ország, nincs nemzet. Erről sose feledkezzetek meg! Adjátok át az ősi üzenetet gyermekeiteknek!“ A Magyar Himnusz közös eléneklésével ért véget ez a példaértékű ünnepség.