Hetény első írásos említése 1075-ből való, melyet a CODEX DIPLOMATICUS ET EPISTOLARIS SLOVACIAE-ben találunk. Ezt a kódexet Pozsonyban adták ki.
„A Vág mellett pedig adtam egy Santa nevű helységet, szántóföldet, legelővel és nyájassal, a Duna mellett nagy erdőt, vízhasználati joggal és saját határaikkal meghatározott negyven viziházat. Komáromhoz pedig három szántóföldnyi földet és a használati jogot ugyanabban a Dunában, melyet WAGETUINNAK neveznek.”
1223-ból való az esztergomi Keresztesek (Keresztvivők) Konventjének levele, melyben eladják Hetényen levő földjüket Hogel Komáromi fődiakónusnak 3 márka ezüstért. Ez a levél is a Budapesti Országos Levéltárban található 248142 szám alatt, azonosító száma: 260. Egy ismeretlen tartalmú levél 1258-ból hetyn néven említi falunkat.
1228-ban villa heten néven szerepel falunk az okiratokban.
Mikó mester végrendeletében, Hetynben levő birtokát az esztergomi érsekre hagyományozza. 1305-ben, így megint csak Esztergomhoz kerülnek a hetényi földek.
1307-ből való az első olyan oklevél, aminek elkészítése és megírása HETÉNYBEN történt. Az oklevélben Tamás érsek a nemeseknek engedélyt ad, hogy KIS-BUCSÁNYBAN kápolnát építsenek. A szöveg az oklevélre magyarul van ráírva.
Paulus országbíró levelét Visegrádon írták 1345-ben, ebben a levélben 48 alkalommal említik Heten-t.