Hősi emlékmű

Az első világháború sok helybeli lelkében hagyott szomorú emléket. A harctereken elhunyt 46 honvédnek 1938-ban emlékszobrot állítottak. A második világháború 33 áldozatának névsorát megörökítő emléktáblával 1972. november 1-jén egészítették ki az emlékművet. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Klinda Kálmánnal, aki éppen akkor dolgozott többek közt a vághosszúfalui világháborús emlékművön is: …Most dolgozik például a vághosszúfalusi hősi emlék monumentális emlékművén. Az elgondolás érdekes és finom. Egy magyaros ruhájú anya és egy kisfiú lehajtott fejjel, arcukon az emlékezés megrendülésével állnak a hősi halott apa és férj sírja előtt, amelyet egy rohamsisak és egy kard jelképez. A kis gyermek arcán valami különös mély áhítat, keze összetéve, mintha imát szaporázna az ajka a háborúban elhalt édesapa után… Percekig mélyen érintve állok a megkapó szobor-terv előtt s tudom, hogy Vághosszúfalu népét is mélyen meg fogja hatni ennek a szobornak dráma lelkisége…
Az Érsekújvár és Vidéke 1938. május 29-i számában így tudósít: 1938. május 15-én kegyeletes megemlékezéssel és méltó ünnepélyességgel avatták fel a vághosszúfalusi hősök emlékművét, amely e kis falu negyvenhat, jeltelen sírokban nyugvó fiának emlékét és nevét van hivatva megőrizni az utókor számára. A szobor Klinda Kálmán érsekújvári szobrász kitűnően sikerült alkotása. Egy megkoszorúzott katonasír fölött szomorkodó hadiözvegyet és hadiárvát ábrázol, a sírkereszt előtt egy eltörött kard és egy rohamsisak látható. Az említett szobrász által tervezett alapzatot Szász Antal deákii műkőmester készítette. Az ünnepély délután folyt le, nagyszámú közönség jelenlétében. Amennyire megállapítható volt, képviselve voltak a következő községek: Vágsellye, Vágvecse, Tornóc, Deáki, Vágkirályfa és Kajal. Az ünnepély „Adj Uram örök nyugalmat” című énekkel kezdődött, amelyet az egyh. dalárda adott elő. Majd Izsó József, a szoborbizottság legidősebb, de legagilisabb tagja kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elesett bajtársairól az ünnepélyt a szoborleleplezéssel megnyitotta. A megnyitás után főt. Zachár Rezső vicsápapáti plébános szentelte fel az emlékművet, s mint volt tábori lelkész és volt vághosszúfalusi lelkész, könnyekig megható szent beszéddel méltatta az emlékmű jelentőségét. Az ünnepi beszédet Biskoroványi Ernő vágsellyei bankigazgató, volt bajtárs mondotta el. Magas szárnyalású beszédében felidézte a harcosok nélkülözéseit, az elesettek borzalmas szenvedéseit. Igen szép szavalatokkal bővítették ki a műsort. A szobor bizottság nevében Szilágyi István adta át az emlékművet Molnár Péter községi bírónak, aki meleg szavakkal köszönte meg a szoborbizottságnak és az ifjúságnak, hogy e szép eszmét felvetették és létrehozták. Az emlékművet a község gondozásába vette át. A szobor történetét ifj. Molnár V. ismertette. Az iskolás gyermekek részéről többen helyeztek el élő virágot vers kíséretében. Mindezek után kegyeletes szavak mellett helyeztek el csokrot: főt. Zachár Rezső, Jaross Andor és Füssy Kálmán. Koszorút helyeztek el még: a község, az özvegyek, az árvák, az unokák, két koszorút a bajtársak, a tűzoltók, a szövetkezet, a SzKIE, a SzMKE, az iskola, a kövecsesi uradalom és a Mészáros család. Az egyházi énekkar előadta még „Csendes őszi bánat és „A hősök oszlopán” című éneket. A záróbeszédet Szilágyi István mondotta el. Ugyanezen ünnepély keretében este 7 órai kezdettel előadásra került a Közművelődési Bizottság rendezésében Bónyi Adorján: „Az elcserélt ember” című háborús darabja.









Hibát talált?
Üzenőfal