Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet - Dunaszerdahely
Maďarský osvetový inštitút na Slovensku, n.o. | Hungarian Cultural Institute in Slovakia | Dunajská Streda
a CSEMADOK szakmai háttérintézménye, a Felvidéki Magyar Értéktár kezelője
2021. április 11.

Mészáros Dávid kopjafája

Mészáros Dávid kopjafája

A 19. század első felének egyik kiemelkedő egyénisége Mészáros Dávid, katolikus pap, aki a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az elsők közt vált a megtorlás áldozatává. Életével a haladás mellett való kiállásával megérdemli nemcsak a jelen, de a jövő generációjainak tiszteletét. Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1799 január 7-én született Hosszúfalun, Mészáros Péter és Oláh Ilona 1794 február 9-én kötött házasságának második gyermekeként. A szülők mindketten Hosszúfalu lakosai voltak. Mészáros Péter az 1828-as adóösszeírás adatai szerint a falu leggazdagabb jobbágyai közé tartozott. Nemcsak földműveléssel foglalkozott, de molnár is volt. Valószínűleg a család jó gazdasági helyzete tette lehetővé, hogy a fiatal Dávid papnak tanuljon, hiszen ez a jobbágycsaládból felemelkedő ifjúnak biztos jövőt ígért. Tanulmányait Nagyszombatban kezdte, majd 1819-1822 közt a pesti papi szemináriumban folytatta. Innen Esztergomba került, ahol 1823-ban szentelték pappá. A papi pályára az esztergomi presbitériumban készült, de csak rövid ideig, mivel már 1825-ben mint káplán működött Galántán, majd 1826-ban Szereden. 1827-ben már papként tevékenykedik Alsójatón, ahonnan 1828-ban kerül Nagymácsédra. Itt 17 évet tölt hívei körében, akiknek elismerését az 1831-ben pusztító kolerajárvány idején tanúsított helytállásával is sikerült kivívnia. Nagymácsédról 1844-ben Sopornyára kerül. Az erősen katolikus beállítottságú falu lakosságának nagy része szlovák anyanyelvű volt. Mészáros Dávid, mint ez későbbi tanúvallomásából kiderül, jól beszélte a szlovák nyelvet, amelynek elsajátításához bizonyára nagyszombati diákévei is hozzájárultak. A fiatal pap bizonyára nem sejtette, hogy papi működésének utolsó állomása lesz ez a falu. Sopornya Pata leányegyházzal együtt ezidőben mintegy 3000 hívet számlált, a falu földesura pedig az Esterházy család volt. A pap, aki maga is jobbágycsaládból származott, bizonyára jól ismerte a felaprózott telkekkel rendelkező jobbágysorsú emberek életét. Talán ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc eszméinek a hirdetője lett. A korabeli forrásokból tudjuk, hogy régiónkban is komoly visszhangra találtak a márciusi pesti „egyenlőség, testvériség, szabadság“ jelszavak. A papság tagjai közül pedig többen nyíltan is támogatták környékünkön ezeket az eszméket, s aktív résztvevőivé váltak a forradalom eseményeinek. Mészáros Dávid ilyen irányú tevékenységéről az ellene emelt vádiratból tudunk, miszerint az 1849 áprilisában kikiáltott függetlenség híve volt. Híveit a szószékről hívta fel az ellenség elleni helytállásra, s a szabadságharc sikereit a Te Deum hálaénekkel ünnepelték Sopornyán. Nem ismerte el Ferdinánd királlyá választását, amit ugyancsak nem titkolt hívei előtt. Amikor a császári katonaság még 1849 májusában elfoglalta környékünket, az elsők között tartóztatták le. A 3. császári katonai egység katonái 1849 május 29.-én további 4 jobbággyal együtt Diószegre vitték, ahol megkezdődött Mészáros Dávid kihallgatása. A nagymácsédi plébánia krónikája szerint a falun keresztül megkötözve vitték volt papjukat, s csak a császári katonaság számbeli fölénye állította meg a pap volt híveit, hogy meg ne támadják a katonákat. Mészáros Dávidot Diószegen a tanúkkal együtt június 16-ig hallgatták ki, majd ekkor Pozsonyba vitték, ahol 1849. július 14.-én rögtönítélő bíróság elé állították, amely még aznap golyó általi halálra ítélte. Mészáros Dávid perirata lehetővé teszi számunkra, hogy közelebbről megismerkedjünk a nézeteiért elítélt katolikus pap ellen folytatott bírósági eljárással. A letartóztatását követő házkutatás során a sopornyai plébánián 10 politikai tartalmú dokumentumot találtak az 1848-1849-es évekből, melyekből négyet bujtogatónak minősítettek a hatóságok. Ezek a forradalmi kormány 1849. április 10-én és 22-én kelt Debrecenben kiadott nyilatkozatai, valamint Kossuth Lajos 1849. április 7-i gödöllői felhívása és Jeszenák báró Komáromban 1949. április 29-én kiadott felhívása. Természetesen ezen dokumentumok rejtegetését az osztrák hatóságok hazaárulásnak minősítették, mivel ezek az osztrák császár elleni harcra buzdítottak, továbbá a Habsburgok trónfosztásáról tudósítottak és egyben a független magyar kormány dokumentumai voltak, amelyek az osztrák császár ellen irányultak. A vádjelentés tényállásában továbbá feltüntetik, hogy Mészáros Dávid arra bujtogatta híveit, hogy az ellenséget – az osztrák katonaságot – kövekkel és téglákkal dobálják. 1849 májusában a templom szószékéről kijelentette, hogy Ferdinánd királyt nem tartja Magyarország törvényes királyának, hiszen nem volt megkoronázva. Ezeket az ellene felhozott vádakat a kihallgatás során Baranyai József, Kosicsár György, Gáll György, Szekeres József és Gáll Ferenc tanúk vallomásai is megerősítették. Elsőként Baranyai József tett tanúvallomást, aki megerősítette a Mészáros Dávid ellen felhozott vádakat, s elmondta, hogy a katolikus pap ezeket a szavakat híveihez szlovák nyelven intézte. A többi tanú vallomása is hasonló volt. Mészáros Dávid mentségére azt hozta fel, hogy nem volt tudatában annak a ténynek, hogy a nála talált szóbanforgó dokumentumok őrzése tilos volt. Mivel ezek magyar nyelven íródtak, ő csak szlovák hívei számára szlovák nyelvre szándékozta ezeket lefordítani. A rögtönítélő bíróság fichtenstammi Kempen Pál parancsnoksága alatt Pozsonyban 1849. július 14-én hozott ítéletet. Bűnösnek mondta ki Mészáros Dávid 49 éves Nyitra megyei hosszúfalusi születésű katolikus papot, aki legutóbb Sopornyán tevékenykedett. Az ellene felhozott vád a király elleni bujtogatás bűntette, amelyet azzal követett el , hogy híveit az ellenség kövekkel és téglákkal való dobálására szólította fel, továbbá Ferdinánd királyt Magyarország törvénytelen uralkodójának nevezte, s népét az ellenség elleni harcokra ösztönözte és Kossuth Lajos által kiadott betiltott kiáltványokat őrzött. A tizennégy tagú rögtönítélő katonai bíróság Mészáros Dávidot egyhangúlag golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet 1849. július 14-én Kempen Pál mint a bíróság elnöke és Kovács J. mint bíró írták alá. Az ítéleten található feljegyzések bizonyítják, hogy ezt még aznap Pozsonyban nyilvánosan kihirdették. Az ítélet végrehajtására 1849. július 16-án került sor, amit az ítéleten található, Kovács J. bíró által feljegyzett mondat bizonyít. Mészáros Dávid sírhelyéről a forrás nem tesz említést.
Mészáros Dávid katolikus pap életpályája ezzel lezárult. Személyében olyan ember halt meg, akinek nézetei helyességét a történelem bizonyította. A periratból és a róla eddig megjelent rövid újságcikkekből kitudódik, hogy a katolikus egyházi szervek próbálták megmenteni fiatal papjukat. Gróf Forgách pozsonyi kanonok személyesen fordult Kempen Pál parancsnokhoz – eredménytelenül. A perirat mellékletében említés történik a nagyszombati helynökség leveléről, amely a lelkész megmentése érdekében íródott. Víber József nagyszombati helynök az esztergomi egyházi hatóság közbenjárását is kérte a császárnál. Azonban minden hiábavaló volt, mert az osztrák hatóságok a magyar „rebellisek“ példás megbüntetését határozta el. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc az egész Európán, Szicílián, Párizson, Prágán és Bécsen végigsöprő haladó szellemű mozgalom része volt, mely legtovább éppen Magyarországon tartott. Az esetleges forradalom hozta változásoktól való félelem kényszerítette rá I. Miklós orosz cárt, hogy segítő kezet nyújtson az osztrák császárnak,. Mészáros Dávid lelkész kivégzése abban az időszakban történt, amikor a forradalom sorsa már megpecsételődött. A történelem bizonyította azon eszmék helyességét, amelyekért Mészáros Dávid az életét áldozta.

Kategóriaszobor, emlékmű, emléktábla
TelepülésVághosszúfalu, Hosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
Besoroláshelyi
Létezéslétező
Állapot
GPS48.170144, 17.859817
Pontos helyszín, címVághosszúfalu 222 (a plébánia előtt) - Dlhá nad Váhom 222
Készítés időpontja1996
Készíttető neveVághosszúfalu lakói
LétrehozóKollárik Dezső, fafaragó, Királyrév
Készítés céljának ismert okaMészáros Dávid emlékére
FeliratMészáros Dávid / plébános / az / 1848-1849 / szabadságharc / hős vértanúja / emlékére / Állíttatták / Vághosszúfalu / lakói /1996 / F. / Kollárik Dezső / Királyrév
Gondozását felügyeliönkormányzat
Forrásinformációkhttp://dlhanadvahom.eu/dlhanadvahom/node/33 * Dr. Novák Veronika Vágsellyei Állami Járási Levéltár
Rövid URL
ID13611
Módosítás dátuma2016. július 18.
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája
Mészáros Dávid kopjafája

Hibát talált?

Üzenőfal