A Szent Jakab plébániatemplom a történeti Magyarország egyik legszebb, s egyben a Szepesség legnagyobb méretű középkori temploma. A háromhajós elrendezésű templomot 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára (Szt. Jakab oltár) Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A főoltáron kívül még további 10 későgótikus (Szt. Miklós, Szt. Katalin, Háromkirályok, Szt. Anna, Vir Dolorum, Szt. János, Szt. Péter és Pál, Havas Boldogasszony, Szt. Miklós, Szt. Erzsébet) és 3 barokk (14 szent, Jó pásztor, A kisded születése) oltár díszíti a teret.
Eredeti freskóit (a 7 könyörületesség, a 7 főbűn, Szt. Dorottya legendája) a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. Mivel a templom ablakai nagyon rossz állapotban voltak, Császka György, akkoriban szepesi püspök kezdeményezte azok felújítását is. A tiroli Glasmalerei und Cathedralen-Glashütte cégnél Innsbruckban három ablakot rendelt meg. Az ablakokat 1876-ban leszállították, majd még abban és a rákövetkező évben be is szerelték. Az ablakokon Szent István és Szent László látható, a harmadikon csak kazettás berakás van. A többi ablakot Kratzmann Ede üvegművész készítette el. Az ablakokon Szent György, Szent Márton, a Szeplőtelen Szűz, Szent Jakab, Szent József, Szent János evangelista látható. A keresztelő kápolnában Xaveri Szent Ferenc, a Havas Boldogasszony-oltára mögött az Isteni szív látható.
A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.
A templom ma római katolikus, de 1544-1674 között Lőcse evangélikussá vált lakossága használta. Ekkor építették a szószéket és az orgonát is. 1626-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Lőcsén töltötte a Karácsonyt. Ekkor a reformáció szellemében magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. Az ünnepélyes alkalomra a szószékkel szemben külön karzatot építettek Bethlen Gábor és kísérete számára.