Emlékhelyek a Felvidéken

Református temploma 1815-ben épült. 2009-ben a református gyülekezet anyaegyházközösségé vált. A templom előtt kopjafát is avattak az önálló egyházközösséggé válás alkalmából.

A református templom 1789-ben épült. Klasszicista építmény eredetileg torony nélkül, amely a XIX. században épült hozzá. A szószék XVIII. századi, a kehely 1794-ből való, a harang pedig 1792-ből származik.

1781. október 25-én adta ki II. József német-római császár és magyar király (ur. 1780-1790) – Magyarországra és Erdélyre vonatkozó – türelmi rendeletét, melyben a felvilágosult abszolutizmus elvei szerint rendezte a... Bővebben

A neoklasszicista református templom a korábbi templom felhasználásával 1888-ban épült. Ma a reformátusok – filiaként – a martosi gyülekezethez tartoznak.

A templom 1822-ben épült, valószínűleg egy 1788-ban épített korábbi (nádfedeles vályogépület) imaház helyén. 1901-ben megújították (ekkor épült a tornya is), de 1904-ben egy nagy tűzeset következtében súlyosan megrongálódott. 1954-ben építették... Bővebben

A protestáns vallás mély gyökeret vert a községben már a 16. század derekán, kezdetben az istentiszeteleteket a régi templomban tartották. A zavaros 17. században egy ideig teljesen református telelpülés volt,... Bővebben

A zalabai gyülekezet a barsi egyházmegye egyik legkisebb gyülekezete, Ipolypásztó leányegyháza. A 177 lakosú Zalaba temploma 1789-ben épült, 1845-ben emeltek hozzá tornyot. Koncertek, fesztiválok, versünnep, évfordulók, nemzeti ünnepek és még sok... Bővebben

A református gyülekezet megalakulása a XVII. század első felére, vagy még korábbra tehető. 1634-35-ben a reformátusoknak már volt – saját költségükön épített – temploma, amelyet a pozsonyi klarisszák elvettek. A... Bővebben