A nagy múltú, Árpád-kori eredetű, szepesi szász város, Szepesszombat műemlékekben gazdag, középkori hangulatú, reprezentatív fő terén, a városházától keletre eső, parkosított részen szerényen megbújik egy kis emlékmű. Olyannyira nem kelt itt feltűnést, hogy rendszerint még a magyar nyelvű útikönyvek, internetes oldalak is megfeledkeznek róla. Pedig egykor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították, annak ötvenedik évfordulóján. Bár a Szepesség nem tartozott a fő hadszínterek közé, a terület magyar, német és szlovák lakossága mégis részt vett az eseményekben. Az 1867-es kiegyezést követően immár lehetőség volt nyíltan emléket állítani a kiemelkedő jelentőségű esemény hőseinek. A kerek évforduló pedig – ahogy másutt is, sokfelé az országban – remek apropót is szolgáltatott hozzá. Annál is inkább, mert az egykori események sok résztvevője még életben volt.
A szepesszombati, romantikus stílusú, fehér színű, kemény mészkőből faragott obeliszk talapzata egyszerű hasáb. Ennek felső síkjából emelkedik ki a nyúlánk, csonkagúla alakú oszlop. A plasztikus díszű, felső párkányán stilizált attikákkal díszített talapzat négy síkján az alábbi szöveg olvasható: Az előlapon a babérkoszorúba írt évszám: 1848, a többi három oldalon elosztva az alábbi szöveg: „Magyar szabadságharcz emlékére emelte Szepes-szombat XVI Szep[esi]. város közadakozásból 1899-ben Édes magyar hazánk iránti szeretetből”.
Az emlékmű már csak azért is érdekes, mert a magyar vonatkozású, pláne a magyar történelmi eseményeknek emléket állító köztéri alkotások 1918., ill. 1945. után szinte kivétel nélkül áldozatul estek a csehszlovák nacionalisták vandál támadásainak. Különösen igaz ez azon területekre, ahol ekkor már nem élt nagyobb számú magyar lakosság, akik esetleg megmenthették volna az alkotásokat. A szepesszombati emlékmű hiteles történetét nem ismerjük, de nem tévedünk sokat, ha azt feltételezzük, hogy megmenekülését az obeliszk nyugati oldalára utólag – 1918-at követően – bevésett, az elesett hősöket említő, szlovák nyelvű feliratnak (Na pamäť vo svetovej válke padlých – a világháborúban elesettek emlékére) köszönheti, mely által „átlényegült” és megmenekülhetett az egész alkotás. „Biztos ami biztos”, az obeliszk csúcsán eredetileg szereplő, fémből öntött, kitárt szárnyú, magyar turulmadarat is leszerelték az emlékműről.