Közép-Szlovákia déli részén, Nagykürtöstől mintegy 14 kilométerre dimbes-dombos tájba simulva található a hatalmas angolparkkal övezett, rokokó-klasszicista stílusban épült kastélyáról híres Alsósztregova. A kis község több mint 300 esztendeje a Madách család birtokaként volt ismeretes, s 1823. január 21-én született itt született Madách Imre is, aki itt írta Az ember tragédiáját, és néhány évet leszámítva itt élte az életét, 1864. október 5-én halt meg.
A Madách-család 1430 körül telepedett le Alsósztregován. Geneológiai források már 1238-tól nyilván tartják a családot Nagykürtös és Zólyom környékén. A család tagjai közül idősebb Madách Gáspár és ifjabb Madách Gáspár a reneszánsz irodalom jelentős alkotói. Az eredeti kastély 1717-ben leégett, majd a már felújított kastély 1758-ban újra leégett. Madách Sándor, Madách Imre nagyapja 1777-ben a család székhelyét rokokó – klasszicista stílusban újíttatta fel. Ez az új kastély nagyban hasonlít a régire; egy középső rizalittal ellátott háromszárnyas épület. A ferdén szituált hasáb alakú tornyok régebbi hatásokra utal. A két saroktornyon belül található lakótérből nagyszerű kilátás nyílik az angolparkra.
Madách Imre 1855-ben átalakíttatta a kastély egy részét és biliárdszoba melletti folyosóból létrehozta háló- és dolgozószobáját, a híres “oroszlánbarlangot”, ahol irodalmi műveinek jelentős része keletkezett. Itt írta meg Az ember tragédiáját alig egy év leforgása alatt 1859. február 17. és 1860. március 26. között. Madách eredetileg a Lucifer címet akarta adni a műnek, de aztán a rabság és kiszabadulás után 1857-ben befejezte az írást és tépelődött mit kezdjen vele. Madách Imre csaknem tűzre vetette a világhíressé lett alkotást, Az ember tragédiáját, amelyet itt írt, Alsósztregován. Itt kezdett bele hamarosan a Mózesbe, majd kicsivel később a Csák végnapjaiba. Mentora és barátja, Arany János ez idő alatt látogatta meg.

Az öt egymásba nyíló szoba révén – amelyeken keresztül rálátni egészen a londoni kép falfestményre – megnyílik a Tragédia végtelenség érzését előidéző világa. Mindegyik termet rendhagyó tapéta borítja, melyeken a kézirat szövegének részletei találhatók a falaktól a mennyezeten, függönyökön keresztül egészen az utolsó teremben elhelyezett, kihangsúlyozott záró mondatig. A padlón színes sáv mutatja a tárlat megtekintésének irányát, és kíséri végig a nézőt a Tragédia színein.
A kastély körül nagy kiterjedésű park található, itt helyezték végső nyugalomra 1936-ban Madách Imre földi maradványait. A sírbolt fölött Az ember tragédiája által ihletett, Ádám alakját ábrázoló emlékmű áll, mely Rigele Lajos műhelyéből származik.
A kastély 1964-ben lett Madách Múzeum, majd 2003-tól Madách Kastély. Az épületet 1984-ben restaurálták, s 1996-ban újra megnyitották az állandó irodalmi tárlatot. Ennek egy része elsősorban a Madách életét és munkásságát dokumentáló képanyag, de a Tragédia színpadi bemutatóiról is megtekinthetünk egy kiállítást. Bár eredeti relikvia sajnos alig akad az épületben. A kastélyban múzeumpedagógiai részt is kialakítottak gyerekek és fiatalok számára. Bemutatják a háromnyelvű, Madách Imréről szóló honlapot, amelyet közösen hoztak létre a Magyar Tudományos Akadémia és A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának munkatársai.