A Nagy Lajos-utczában s a vele derékszög-alakban húzódó Simor-utczában van a Szt. Orsolya-rendi apáczák nagy épületcsoportja, mely templomból, kolostorból, internátusból s 3 igen népes iskolából áll. E női szerzet 1724-ben jött a városba Pozsonyból. Pártfogóik Spáczay Pál érseki helynök s maga Esterházy primás, az első főnöknőnek – E. Aljoziának – rokona. Sok küzdés után e helyen biztos lakást szereztek s kegyes főpapi, főúri adományokból kisebbszerű templomot építettek. Alapkövét már 1729-ben letették, de sok közbejött akadály következtében csak 1776-ban szentelhették föl Szt. Anna tiszteletére. Eleinte nagy nehézségekkel, több irányú akadékoskodással kellett megküzdeniök. Azonban az 50.000 frtnyi apáczai hozomány s vagy 40.000 forintnyi kegyes adomány lehetővé tette, hogy több házhelyet vegyenek s megfelelő helyiségeket építhessenek. Iskolájuk a magyar tanítás és kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert. Már kezdetben voltak belső és külső növendékeik. Mária Terézia igen kegyelte őket s 15.000 forintnyi adománynyal támogatta nemes törekvésüket. 1798 után tágasabb internátust építtettek s 3 osztályú oszott iskolájuk volt. Scitovszky 1856-ban 30.000 frton kibővítteti lakásukat, majd gyűjtésből megépítik a szögletházat. 1859-től fogva képesített tanerőik voltak 4 osztályú belső és külső osztott iskolájuk számára. 1961877-ben megnyitják az elemi iskola 5. és 6. osztályát, 1891-ben pedig a 4 osztályú polgári iskolát. S végül 1894-ben létrejött a 4 évfolyamú női praeparandia. 1902-ben vagy 60.000 forinton – gyűjtésből és kölcsönből – az Alsópatak-utczáig tágas kétemeletes épületet emeltek, úgy hogy most egy nagy négyszögű területet foglalnak el épületeik. Iskoláikat vagy 700 növendék látogatja s közel 100 bennlakó növendékük van. Főpapi alapítványi hely is van vagy 30. Tanításuk, hazafias nevelésük, minden szakra képesített tanerőik nagy elismerést érdemelnek.